A tűzoltóság története

Magyar vonatkozásban az első tűzvédelmet szabályozó írásos dokumentum I. István korából maradt ránk (tűzőröknek nem kell templomba menni vasárnap). Magyarországon azonban a szervezett tűzvédelem csak az 1800-as évekre tehető. Erre utal az is, hogy e században alakult meg Sopronban (1863) az első tűzoltó egyesület, Torna és Tűzoltóegylet néven.

A XIX. század végére sorra alakultak meg az önkéntes tűzoltóságok a városok, falvak, községek védelmére. Ezek a tűzoltóságok alapvetően saját falujuk, városuk védelmét látták el, de a folyamatosan növekvő települések, s az ezzel járó veszélyforrások sokasodása szervezett védekezés megalapítását követeltek.

Gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére Pesten kezdte meg 1870-ben a szolgálatot az első, akkor még 12 főből álló tűzoltó osztag.

Az önkéntes tűzoltó egyesületek elődjeként tekinthető a diáktűzoltók. A kollégiumokban élő diákokból szervezett tűzoltó egyesületek az 1600-1700-as években élték fénykorukat. A diáktűzoltók két csoportra oszlottak mégpedig: oltókra és bontókra. A bontók rombolással segítették a tűz fészkének felszámolását illetve a tűz továbbterjedésének megakadályozását. Ehhez egy 170 cm hosszú belül ólom és vasnehezékkel kibélelt bot (un: gerundium) állt rendelkezésükre.

A II. világháborút követően a tűzvédelem kérdésének fontossága megkövetelte a központi irányítás felállítását. 1947-ben megalapították az Országos Tűzoltó-parancsnokságot, melyet a Belügyminisztérium irányítása alá soroltak, 1948-ban állami irányítás alá helyeztek. Miután kialakult az egységes rendszer 1952-ben hatósági jogkört kaptak a tűzoltóságok tűzmegelőzési tevékenységek végzésére.

1972-ben az akkori tanácsok kapták meg a területi tűzoltóságok irányítási jogkörét, míg a szakmai irányítás újra a Belügyminiszter hatáskörébe került. 1973-ban kiadták a tűzvédelemről szóló törvényerejű rendeletet és kormányrendeletet, melyek az 1990-es rendszerváltásig meghatározták a tűzoltóságok, állampolgárok és gazdálkodó szervek tűzvédelmi feladatait. A rendszerváltást követően az önkormányzatok vették át a tanácsok feladatkörét, s ezzel együtt újjáéledtek az önkéntes tűzoltómozgalmak.

A változásokat követően született meg a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló, ma is hatályos 1996. évi XXXI. törvény, valamint a 35/1996. BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat. Utóbbi az elmúlt évek során többször változott, új rendeletek léptek hatályba a korábbi szabályozás hatályon kívül helyezése mellett. Jelenleg az 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet tartalmazza a hatályos szabályozást.

Nógrád megyében Salgótarján, Balassagyarmat és Pásztó városokban hivatásos tűzoltó-parancsnokságok, Rétságon, Bercelen, Szécsényben és Bátonyterenyén pedig katasztrófavédelmi őrsök létesültek. Jelenleg a megyében közel 30 településen működik önkéntes tűzoltó egyesület, amelyek egyre jelentősebb szerepet kapnak megyénk tűzvédelmében. A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz tartozó 25 egyesület mindegyikével kötött a működési terület szerinti hivatásos tűzoltó-parancsnokság együttműködési megállapodást. Felszereltségük ugyan nem mérhető a hivatásos tűzoltóságokéhoz, azonban fejlődésüket - elszántságuknak köszönhetően - mutatja, hogy több egyesület is rendelkezik már valamilyen tűzoltó fecskendővel.

A tűzoltók védőszentje

Szent Flórián:

Talán sokan tudják, hogy Szent Flórián a tűzoltók védőszentje, de, vajon ki is volt ő valójában?

Alakját a tűztől való rettegés keltette életre. St. Florianus nem kitalált személy. Krisztus születése után a harmadik évszázad felében, a mai Ausztria területén Caecia-ban, magas rangú katonatiszt gyermekeként született. A kis Flórián már gyermekként is eszességével és bátorságával kiemelkedett társai közül. Határozott, bátor fellépésű katonás fiatalemberré vált és már korán a római császár hadseregének tagja lett. Hamarosan magas tisztséget ért el, ugyanis a Caecia erődnek lett a parancsnoka.

Diocletianus és Maximian császárok uralkodása idején üldözték a keresztényeket. Ebben az időben a Noricum-parton Aquilius helytartó kormányzott, aki Lorchba érkezése után nagy buzgalommal látott hozzá a keresztények felkutatásához, megkínzásához és kivégzéséhez. Florianus a keresztények mellé állt és ezért őt magát is elhurcolták, börtönbe zárták majd 304-ben egy malomkővel a nyakába az Enns folyóba taszították.

Sírjánál később számos csoda történt melynek közelében épült fel a IX. században a Szent Flórián apátság.

A középkortól már, mint a tűzvész elleni védelem védőszentjeként jelenik meg alakja. Nemcsak tűzvészkor, hanem árvízkor és szárazság idején is fohászkodtak hozzá. A néphit szerint, ha Flórián napján, május 4-én esik az eső az ország mentes lesz a tűzesetektől. Alakja leginkább a tűzoltó hivatással forrt össze, de más tüzes mesterségek is (kéményseprők, kovácsok,) védőszentjükként tisztelik.

Flórián kultusza a tűzoltó hivatás velejét, mindenekelőtt a bátorságot, önfeláldozást és az emberséget tükrözi.

845013
Szent Flórián

Gróf Széchenyi Ödön

Széchenyi István fiaként 1839-ben látta meg a napvilágot Pozsonyban.

Az első hivatásos tűzoltóságot - ahol a tűzoltók a nap 24 órájában hadra foghatóak voltak- 1870-ben Gróf Széchenyi Ödön alapította Pesten. A Gróf irányítása alatt a budapesti tűzoltóság egy jól működő, hatékony szervezet lett, melynek híre külföldre is eljutott. Ez okból az akkori Török szultán felkérte Széchenyit, hogy szervezze meg Konstantinápolyba a tűzoltóság intézményét, melynek eleget téve a Grófot sikerének elismeréséül a Szultán Pasává nevezte ki. Ő volt az első, aki kereszténysége ellenére ilyen magas méltóságot kaphatott.

845074
Gróf Széchenyi Ödön