Tartalomjegyzék

Veszélyesáru-szállítás

A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják, különösen a veszélyes árut szállító járművek esetén.

A katasztrófavédelmi szervek 2001. óta vesznek részt a veszélyes áruk közúti szállítási szabályai betartásának hatósági ellenőrzésében. A 2012. január 1-től hatályos 312/2011. Korm. rendelet alapján a veszélyesáru-szállítás ellenőrzés és bírságolási jogosítványaink kiterjednek a vasúti és vízi szállítási ágazatokra is. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény felhatalmazó rendelkezése alapján, hosszas jogszabályi előkészítő munka után 2015. január 1-jén lépett hatályba a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet, így a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a légi szállítási ágazat tekintetében kapott ellenőrzési, bírságolási, valamint helyszíni intézkedési jogkörök kapcsán már pontos iránymutatás mentén tudja feladatait végrehajtani.

A veszélyesáru-szállítás ellenőrzése és bírságolási jogosítványok tehát már valamennyi közlekedési ágazatra kiterjednek. Ezt az indokolja, hogy a szállítási módok lakott területen vagy annak közelében haladnak át, így nagyobb mennyiségű veszélyes anyag jelent potenciális veszélyforrást a lakosságra. Ezért minden állampolgár jól felfogott érdeke, hogy a szállítás valamennyi területén a veszélyes anyagot szállító járművek és a szállított veszélyes áruk, valamint a csomagolási egységek és azok jelölései a hatályos jogszabályokban foglaltaknak maradéktalanul eleget tegyenek.

A veszélyesáru-szállítás ellenőrzését Magyarország területén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi, valamint területi szervei, a területi szerv teljes illetékességi területén hajtják végre. Közúti szállításnál a közúti forgalomban, vasúti fuvarozás esetén a vasúti pályán, üzemváltó-, határállomáson, vasúti üzemi létesítményen, vízi szállításnál pedig nemzeti és nemzetközi vízi utakon, kikötőkben, veszteglő helyen, illetve az egyes szállítási ágakhoz kötődő telephelyen számíthatnak ellenőrzésre az érintettek. A jogszabályban meghatározott veszélyes áruk légi szállításra történő előkészítésének, valamint a légi úton beérkezett veszélyes áruk nem közvetlenül légi úton történő továbbításának ellenőrzését a hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi és területi szervei önállóan is jogosultak végrehajtani.

A veszélyesáru-szállítás ellenőrzését a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyi szervei, mint elsőfokú hatóság szakemberei látják el önállóan és/vagy a társhatóságokkal együtt, különböző napszakokban.

Kiemelten kezelendő a veszélyesáru-szállítás során bekövetkezett balesetek vizsgálatának szakszerű végrehajtása, valamint a balesetek kivizsgálásával szerzett tapasztalatok értékelése. Alapvető feladatként jelentkezik, hogy a veszélyes áruk szállítása során bekövetkezett balesetek, események okai, következményei és a megelőzés lehetséges módjai meghatározásra kerüljenek. Ennek egyik fő alapja, hogy ezeket az eseményeket a katasztrófavédelmi szervek megfelelő módon, kellő alapossággal kivizsgálják, dokumentálják, hogy az érintett vállalkozások figyelmét felhívják az esetleges hiányosságokra, valamint ha szükséges jogszabály módosítást kezdeményezzenek a további balesetek megelőzése érdekében.

Fontos tudni, hogy:

  • a hatóság a veszélyes áruk közúti, vasúti és vízi szállításának ellenőrzésével, a veszélyesáru-szállítás telephelyi ellenőrzésével, valamint az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságok szankcionálásával kapcsolatos feladatait integráltan kezeli,
  • a hatóságnak nem csak a jelölt járművek ellenőrzésre van jogosítványa, hanem a jelöletlen járműveket is jogosult ellenőrizni,
  • a hatóság jogosult a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának telephelyi ellenőrzésére is,
  • a katasztrófavédelmi hatóság nemcsak a veszélyes áru, hanem a veszélyes hulladék ellenőrzésére is jogosult,
  • a hatóság jogosult a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításának ellenőrzésére,
  • a veszélyesáru-szállítási szabályok előírásai alapján a veszélyes áruk szállításában résztvevőknek az ellenőrzéshez szükséges minden, saját feladataikra vonatkozó információt haladéktalanul az illetékes hatóság, illetve képviselője rendelkezésére kell bocsátaniuk,
  • ha az illetékes hatóság azt tapasztalja, hogy az veszélyesáru-szállítási szabályok előírásait nem tartották be, megtilthatják a küldemény feladását, vagy megszakíthatják az áru továbbítását, amíg a hiányosságokat ki nem küszöbölik, illetve más, megfelelő intézkedést is hozhatnak. A jármű feltartóztatása történhet a helyszínen, vagy biztonsági okokból kiválasztott más helyen. Ezek az intézkedések azonban nem zavarhatják jelentősen a közlekedést.

A vonatkozó jogszabályok hatálybalépésével a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos, a tűzvédelmi, valamint a piacfelügyeleti bírság meghagyásával bevezetésre kerül a katasztrófavédelmi, továbbá a veszélyes áruk vasúti, belvízi és légi szállításával összefüggő bírságok kivetése is.

A jogerősen kiszabott bírságokat – 2012. január 1-jétől – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01040047-00000000 számú központosított beszedési számla javára kell befizetni. A bírság a központi költségvetés bevételét képezi. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani.

A veszélyes áruk nemzetközi közúti szállítása

A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (Accord européen relatif au transport international des marchandises dangereuses par route továbbiakban: ADR) 1957-ben Genfben született meg. Magyarország 1979-ben csatlakozott az ADR-hez, amely az 1979. évi 19. törvényerejű rendelettel lett a magyar jogrend része. 

Az ADR a csatlakozott tagországok számára egységes szempontok szerint végrehajtott ellenőrzéseket ír elő. A jogharmonizáció során a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet eleget tett az EU elvárásainak. A 2001. évben átszerkesztett és szerkezetében teljesen átalakult ADR Magyarországi alkalmazását a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet módosításáról szóló 28/2002. (XII. 9.) GKM rendelet rendelte el. Az ADR jelenleg hatályos 2015. évi szövegét a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2015. évi LXXXIX. törvény hirdette ki.

2017. június 27-én lépett hatályba a veszélyes áruk szállításával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CIII. törvény, amely felhatalmazta a Kormányt, hogy a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletét, valamint módosításait és kiegészítéseit rendeletben hirdesse ki, melyre - az ADR belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről való rendelkezéssel együtt - a 178/2017. (VII. 5.) Korm. rendelettel került sor.

ADR ellenőrzés

A veszélyes árut szállító járművek katasztrófavédelmi ellenőrzéséhez speciális szakmai ismeretek szükségesek. Az ADR ellenőrzés végzésére a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1) bekezdésének e) pontjában említett szereplőkre, tevékenységre vonatkozóan az eljárás lefolytatására a törvényben felsorolt hatóságok, köztük a katasztrófavédelmi hatóság jogosultak. A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet előírása alapján az ellenőrzés teljes körű is lehet.

A KRESZ 2009. évi módosítása a forgalom irányítására, valamint a közúti jelzések és forgalmi szabályok felülbírálására vonatkozó jogosultságokat kiterjesztette a katasztrófavédelemi hatóság közúti ellenőreire is. A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Korm. rendelet szerint a katasztrófavédelmi szervek helyi, valamint területi szervei végezhetik önállóan az ellenőrzési és szankcionálási tevékenységet.

ADR bírság

2009. augusztus 1-jén lépett hatályba a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet. A rendelet értelmében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény egyes rendelkezéseinek megsértőjével szemben – a törvényben meghatározott kivételekkel - közigazgatási hatósági eljárásban a Korm. rendeletben és mellékleteiben meghatározott bírság szabható ki.

A vállalkozók terheinek csökkentése érdekében megfogalmazott méltányos bírságolási eljárásra vonatkozó kormányzati szándék eredményeként kiadásra került a 80/2009.(XII. 29) KHEM rendelet. E rendelet szabályozza a veszélyes áruk közúti szállítása során elkövetett szabálytalanságok tekintetében azon mulasztások körét, melyeknél az eljáró hatóság nem mérlegelhet, és szankcióként nem élhet figyelmeztetéssel, kizárólag bírságot szabhat ki.