Lakosságvédelem

A lakosságvédelmi feladatok

Katasztrófavédelem

A lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása

A katasztrófavédelem egyik legfontosabb feladata megelőző időszakban a lakosság folyamatos és megfelelő szintű felkészítése, a riasztás feltételeinek kiépítése, majd a riasztást követően a beavatkozás és helyreállítás időszakában a helyzetkezeléshez, a túléléshez szükséges veszélyhelyzeti tájékoztatás biztosítása.

A lakosság riasztása katasztrófaveszély, illetve veszélyhelyzet során alkalmazható jelzések összessége, melyek feladata a lakosságot, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat fenyegető veszély bekövetkezésére történő figyelemfelhívás, illetve az adott helyzetben tanúsítandó magatartási szabályok ismertetése.


A lakosság riasztása és veszélyhelyzeti tájékoztatása történhet:

  • közérdekű közlemények közzétételével;
  • lakossági riasztó rendszer eszközeivel;
  • technikai feltételek megléte esetén  elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételével;
  • helyben szokásos módon (hangosbemondó, hírvivő, falragaszok);
  • a riasztás és veszélyhelyzeti tájékoztatás közzétételére alkalmas, helyben rendelkezésre álló egyéb eszközökkel (élőbeszéd sugárzására alkalmas kihangosító eszközök, kézi kihangosítók).

Riasztás és tájékoztatás közérdekű közlemények közzétételével

A közérdekű közleményt a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve által kiadott tartalommal kell közzétenni, melyet zártrendszerű kommunikációs csatornán továbbít.

 A szöveges közlés tartalmazza különösen: 

  • a bekövetkezett esemény pontos helyét és idejét,
  • az esemény várható hatásait,
  • az okozott hatás kiterjedését,
  • a keltett hatás várható időtartamát,
  • a követendő magatartási szabályokat,
  • a további tájékoztatási lehetőségeket.

Riasztás a lakossági riasztó rendszeren keresztül

A lakossági riasztó rendszer a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve, illetve területi szervei kezelésében lévő lakossági riasztó, riasztó-tájékoztató, viharjelző rendszerek és ezek működésével szorosan összefüggő eszközök, berendezések összessége. Elemei: 

  • lakossági riasztó végpont: a lakosság légi- és katasztrófariasztására szolgáló olyan berendezés, amely alkalmas a külön jogszabályokban előírt hangképek lesugárzására (szirénák)
  • lakossági riasztó-tájékoztató végpont: az előzőeken túl alkalmas élőbeszéd vagy előre tárolt üzenet lesugárzására (MoLaRi rendszer)
  • viharjelző végpont: a lakosság tájékoztatását szolgáló (a vihar veszélyét előre jelző) olyan eszköz, amely a külön jogszabályban meghatározott riasztási szintnek megfelelő vizuális jelzés leadására alkalmas.
  • speciális végpont: minden olyan eszköz, berendezés, amely az előzőekben felsorolt eszközök működéséhez, működtetéséhez elengedhetetlenül szükséges (vezérlő központ, átjátszó állomás, monitoring végpont, adatátviteli központ).

 A szirénákon leadható jelzések:

KATASZTRÓFARIADÓ - 120 másodperces folyamatos emelkedő és mélyülő szirénahang 
RIADÓ ELMÚLT - 2x30 másodperces folyamatos állandó hang, közte 30 másodperces szünettel 
MORGATÓ PRÓBA - 6 másodperces felfutó hangjelzés

 

Lakosságvédelmi módszerek

A lakosság védelmének alapvető módszerei a helyi és a távolsági védelem, valamint az egyéni védelem és a kollektív védelem:

a) a helyi védelem az elzárkózás a veszélyeztető hatás elleni védelemre alkalmas, illetve alkalmassá tett helyen, (óvóhelyi védelem, elzárkózás)

b) a távolsági védelem a lakosság veszélyeztetett területről történő kimenekítése, illetve kitelepítése, valamint befogadó helyen történő átmeneti jellegű elhelyezése.

  • Kitelepítés: a veszélyeztető esemény által sújtott, vagy azzal fenyegetett területen élő személyek, illetve az ott található, létfenntartásukhoz szükséges anyagi javaknak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló szervezett kivonása. A kitelepítés módszerével való védekezés hatékonyságát, annak előre tervezhetősége biztosítja.
  • Kimenekítés: amennyiben a veszélyeztető esemény által sújtott, vagy azzal fenyegetett területen a közvetlen életveszély és váratlan kockázat miatt nincs mód a kitelepítési feladatok végrehajtására, a lakosság védelmét kimenekítéssel kell biztosítani. A kimenekítésre egyebekben a kitelepítés szabályai az irányadók.
  • Befogadás: a kitelepített, kimenekített lakosságnak valamint anyagi javainak tervezett, az arra jogosult döntésén alapuló, a veszélyeztetett területen kívüli ideiglenes elhelyezése, ellátása.
  • Visszatelepítés: a lakosságnak a lakóhelyére, valamint a létfenntartáshoz szükséges anyagi javaknak az eredeti helyére történő, az arra jogosult döntésén alapuló, szervezett visszajuttatása.

c) Az egyéni védelem alatt azon lehetőségek, eszközök használatát és alkalmazását, rendszabályok betartását értjük, melyekkel védjük a személyeket az ipari mérgező anyagok, a nukleáris szennyeződés és a biológiai kórokozók károsító hatásaitól. Ennek során az egyéni védelemnek kiterjed az alábbiakra:

  • a légzésvédelemre;
  • a bőrvédelemre;
  • az egyéni sugárdózis-mérésre;
  • egyéni készítmények, gyógyszerek alkalmazására;
  • az egyéni mentesítésre;
  • a veszélyhelyzeti magatartási rendszabályokra.
Széchenyi 2020 Kohéziós Alap