A megye veszélyeztetettsége

A hatékony és sikeres megelőzés, beavatkozás alapja, hogy az érintett szervek, szervezetek ismerjék a térségben, a településen várható veszélyeket. A kockázatok azonosítási, elemzési és értékelési folyamata a katasztrófavédelmi rendszer egyik alappillére, alapfeladatainkat ezen eredményekre építve tervezzük és látjuk el.

Magyarország településeinek kockázatalapú besorolását először 1995-ben végezték el. A hidegháborús, honvédelmi alapokra épülő besorolás, valamint a természeti és civilizációs eredetű veszélyforrások megváltozása, összetettebbé válása, új kockázatok megjelenése, valamint az első besorolás óta eltelt időszak eseményei mind indokolttá tették a rendszer újragondolását, a települések valós kockázaton és veszélyeztetettségen alapuló újbóli osztályba sorolását.

A 2012-ben hatályba lépett katasztrófavédelmi jogszabályi változások lehetőséget biztosítottak a települések besorolási folyamatának átdolgozására, a reális veszélyeztetettség meghatározására, ezzel szolgálva a prevenciót és a hatékonyabb beavatkozást.

A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolása, valamint az arra épülő feladatok együttesen járulnak hozzá a megelőzés, a védelmi rendszer erősítéséhez, a lakosság védelmi szintjének növeléséhez.

Az új katasztrófavédelmi szabályozás alapján a lefolytatott kockázatbecslési eljárást követően – kockázatazonosítás, kockázatelemzés és értékelés – Magyarország valamennyi települését kockázati mátrix felhasználásával, az azonosított veszélyeztető hatások várható következményei, az események bekövetkezésének gyakorisága, valamint a korrekciós tényezők figyelembevétele alapján három katasztrófavédelmi osztályba (I-III.) soroltuk.

A veszélyeztető hatások beazonosítását, a települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását a védelmi igazgatás szereplői (önkormányzatok, területi és helyi szintű védelmi bizottságok, hivatásos katasztrófavédelmi szervek, érintett ágazatok, szervek) közösen hajtják végre. A sorolási eredményeket mind a természeti, mind az épített környezet dinamikus változása miatt az érintettek évenként felülvizsgálják.

A katasztrófavédelmi osztályba sorolás

Magyarország, így Nógrád megye településeinek katasztrófavédelmi osztályba sorolását a települések katasztrófavédelmi besorolásáról, valamint a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet módosításáról szóló 61/2012. (XII. 11.) BM rendelet tartalmazza. A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolását az új szabályozás alapján első alkalommal 2012-ben hajtották végre, ennek felülvizsgálata évenként történik.

Nógrád megyében jellemzően a rendkívüli időjárásból adódó káreseményekkel kell számolni (árvíz, villámárvíz, jégeső, szélvihar, nagy mennyiségű csapadék, stb.). Potenciális veszélyeztető forrás a megyében található víztározók, köztük is a Hasznosi tározó, amely a megye egyik legfontosabb ivóvíz ellátó rendszere. Jellemző a közúti veszélyesanyag szállítás. Veszélyes üzemek tekintetében csak küszöbérték alatti létesítmények vannak. Földtani hatások tekintetében jellemző a földcsuszamlás, partfalomlás és a földrengés is. A megyére nézve nukleáris veszélyeztetettség is fennáll, a szlovákiai Mochovce-i és Bohunice-i atomerőmű közelsége miatt.

A katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól szóló 62/2011. (XII.29.) BM rendelet értelmében az I. és II. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a település lakosságszámának függvényében a polgári védelmi szervezetek létszáma

a) 100 000 lakos felett legalább 750 fő,

b) 50 000-100 000 lakos esetén legalább 500 fő,

c) 10 000-50 000 lakos esetén legalább 300 fő,

d) 5000-10 000 lakos esetén legalább 150 fő,

e) 1000-5000 lakos esetén legalább 50 fő,

f) 300-1000 lakos esetén legalább 20 fő,

g) 300 lakos alatt legalább 6 fő.

III. katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a polgári védelmi szervezetek létszáma az előzőekben meghatározott létszám fele.

 

Nógrád megye településeinek megoszlása 2020. január 1-jén:

I. kategóriába tartozó: 4 település

II. kategóriába tartozó: 49 település

III. kategóriába tartozó: 78 település

A települések felsorolása itt tekinthető meg.

A legutóbbi rendeletmódosítás alkalmával Nógrád megye vonatkozásában Szarvasgede és Ecseg a II. kategóriából a - kisebb mértékben veszélyeztetett - III. kategóriába került.

899945
Megyei veszélyeztetettségi térképe

 

A megye földrajzi jellemzői

Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi, a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki.

A táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, a falvak nagyrészt a völgyekben terülnek el. A megye területének több mint egyharmada erdővel borított, a leggyakoribb fafajták: tölgy, bükk, akác, gyertyán.

A terület nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, ezek mára megritkultak, eltűntek. Természetes vizekben szegény, említésre méltó folyók: az Ipoly, a Galga és a Zagyva. A megye nagy részét a Cserhát foglalja el, mely észak és dél felé fokozatosan ellaposodik. Földrajzi felépítése rendkívül változatos: andezit, riolit, bazalt, mészkő, dolomit és még sok egyéb kőzet fellelhető a megyében, egykor jelentős barnakőszén telepekkel rendelkezett, (napjainkra az ipar a nagy részét felemésztette.)

Jelentősebb kistájak: az Ipoly - völgy, a Nógrádi medence, a Zagyva - völgy és a Medves - vidék. A megye területének közel 7,5%-a élvez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent. Nógrád megye a második legkisebb területű megye.

A lakosság 41 %-a a megye 6 városában (a KSH 2019. január 1-jei adatai szerint Salgótarján 33 579 fő, Balassagyarmat 14 705 fő, Bátonyterenye 11 616 fő, Pásztó 9 099 fő, Rétság 2 702 fő, Szécsény 5 615 fő, összesen 77 316 fő), 59 % a 125 településen (111 988 fő) él. Nógrád megye aprófalvas jellegű, népsűrűsége a 2019-es KSH adatok szerint 74 fő/km2, az országos átlagnál alacsonyabb.

 

A megye vízrajza

Nógrád megye vízfolyásokban (forrásokban, apró patakokban) gazdag, állóvizekben viszont szegény terület, csak kisebb tavai vannak. A megye vizei négy nagyobb vízfolyás: Ipoly, Zagyva, Galga és Tarna vízgyűjtő területéhez tartoznak.

A folyók és a patakok vízhozama szerény, de szélsőségesen változó. A legnagyobb vízgyűjtő területű ( 5.145 km2 ) Ipoly megyénket Ipolytarnóc településnél éri el. Hont községig nagy kanyarokat leírva, hosszan halad a megye északi peremén, s 115 km-en keresztül természetes határt alkot Szlovákiával.

Az Ipoly mellékvizeink zöme a szlovák oldalról érkező hegyi patakok, melyek tetemes mennyiségű hordalékot szállítanak a fővölgybe. Ezeken kívül a magyarországi patakok vízhozama is jelentős időszakonként, ezek a Dobroda, a Ménes-patak, a Szentlélek patak, a Fekete-víz, a Lókos, a Derék-patak.

Az Ipoly esése viszonylag csekély, 30 cm/km. Árvizei általában a hóolvadás és a nyár eleji csapadékmaximum idején jelentkeznek.

A Zagyva viszonylag kis vízfolyás, hosszúsága 157 km, Zagyvaróna határában ered. Vízhozama kisebb, vízhálózata gyérebb, mint az Ipolyé. Jobbágyitól hirtelen áradásai ellen gátak övezik.

Megyénkben csak apró tavakat találunk, melyek mesterségesek vagy szabályozottak. Nagyságuk 2-60 ha között változik. Részben ivó - illetve ipari vizet szolgáltatnak, részben horgásztavak. Jelentősebb tavaink: Jenői-tó ( 28 ha ), Bánki tó (7 ha ) és a Tolmácsi-tó ( 7,5 ha ), a Palotási tározó, a Kétbodonyi-víztározó, a Komra-völgyi tározó, a Hasznosi-tározó, a Nyirjesi-tó ( 8,5 ha ), Ludányhalászi-tó ( 7,2 ha ) és a Zagyvarónai ( 10 ha ), Mizserfa - Mátraszelei ( 12 ha ) a Mizserfai ( 2,7 ha ), a Kisterenyei és a Maconkai tározó tavak.

 

Hőmérsékleti viszonyok

Nógrád megye az ország leghűvösebb területeinek egyike. Az évi átlaghőmérséklet 8-10 0C között alakul, a Börzsöny és Mátra magasabb részein azonban a 8 0C-t sem éri el. Ha a hőmérsékletek átlagértékeit vizsgáljuk, a legmelegebb időszakot nem júliusban, hanem augusztusban találjuk. Ez augusztus első dekádja 20,5 0C-kal. A leghidegebb január középső dekádja -3,3 0C-os átlagértékkel.

A hőmérséklet közepes évi ingása, azaz a legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérséklete közti különbség a megyében 20-23 0C. A kisebb értékeket a magasabb hegyekben tapasztalhatjuk, vagyis a magasság növekedésével az évi hőmérsékletjárás kiegyenlítettebbé válik.

Az évi hőmérsékleti maximumok is alacsonyabbak a hegyekben, 32 0C alatt maradnak, míg az alacsonyabb területeken elérhetik a 35 0C-t. A hőmérsékleti minimumok a csúcsok közelében -16-17 0C körül alakulnak, síkvidéken -18-19 0C alá is süllyedhetnek.

 

Közúti szállítás

A megye kiépített közútjainak hossza: 945 km. Elsőrendű főút (2, 21. sz.) 84 km, másodrendű főút (22, 23. sz.) 86 km, egyéb út 775 km. Autópálya nem épült, viszont jelentős a 2. számú (E77) országos elsőrendű főútvonal 40 km-es megyei szakasza: ez köti össze a megye nyugati felét Budapesttel és Szlovákiával. Veszélyes anyag szállítására kijelölt út. Ezen az útvonalon folyik a parassapusztai határátkelő veszélyes áruforgalma Vác, Budapest felé. A főútvonal vonalvezetése Rétság, Nagyoroszi, Borsosberény és Szendehely településeken vezet át. A 21-es főútvonal Salgótarjánig terjedő, a 22-es főútvonal Rétság és Balassagyarmat közötti és a 23-as főút Bátonyterenye és Ózd közötti szakasza az, amelyen veszélyes anyag szállítás folyik zömmel a városok és a kisebb települések vegyi létesítményeibe.

Forgalom szempontjából elsőrendű a 21-es főút, a Hatvan – Salgótarján – Losonc útvonal 49 km-es megyei pályája, melynek négysávosítása tovább folytatódott, így jelenleg a megyében öt darab négynyomtávú szakasza van (Salgótarján- Vizslás-Újlak, Bátonyterenye-Mátraverebély, Mátraszőlős-Tar közötti, valamint a Pásztó és Szurdokpüspöki melletti). Fontos másodrendű útvonal még a megyében a Rétság - Balassagyarmat -Szécsény - Salgótarján 22-es út és a Kisterenye - Nádújfalu -Pétervására - Ózd 23-as út.

A megyében 7 közúti, Parassapuszta–Ipolyság, Balassagyarmat–Tótgyarmat, Somoskőújfalu– Sátorosbánya, Pősténypuszta–Petőpuszta (Katalin-híd), Rárós-Ráróspuszta (Madách-híd), Ipolytarnóc–Kalonda, Cered – Tajti között, 3 vasúti határátkelőhely Nógrádszakál–Bussa, Ipolytarnóc– Kalonda, Somoskőújfalu–Fülek és több turista átkelőhely is található.

A megye területén tranzitraktárak nincsenek, ellenben a tolmácsi Nógrádi Vegyipari Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nagy mennyiségű veszélyes anyag bértárolását végzi.

Az áruforgalom azt mutatja, hogy átlagosan naponta kb. 10 veszélyes áru szállítmány lépi át a határt. A szállított vegyi anyagok egységenként 20-22 t mennyiségűek.

 

Általános éghajlati jellemzők

Éghajlatnak adott légtér időjárásainak teljes rendszerét nevezzük. Fő kialakító tényezői a beeső napsugárzás, a légmozgás és a földfelszín. Ez utóbbi sajátosságai az éghajlat szempontjából a tengerszint feletti magasság, a felszín alakja, anyaga és növényzete.

Az éghajlat jellemzésére leggyakrabban 30 év meteorológiai megfigyelések átlagait és szélsőértékeit használjuk. Sokféle éghajlati osztályozás ismeretes. Nógrád megyét Péczely módszerével jellemezzük, aki az ariditási index és a vegetációs időszak átlagos hőmérséklete alapján 12 éghajlati körzetet különböztet meg Magyarország területén.

E szerint az Északi-középhegység alacsonyabb fekvésű részein és az Alföld északkeleti peremén a mérsékelten hűvös- mérsékelten száraz éghajlati körzet alkot nagyobb összefüggő részt. A 300 m fölötti területek a mérsékelten hűvös-mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlati körzethez tartoznak, míg a Börzsöny és a Mátra 700 fölötti részein a hűvös-nedves éghajlati körzet sajátosságai érvényesülnek.

 

Vasúti szállítás

Nógrád megye vasúthálózata a múlt században épült ki az akkori fejlődő gazdaság igényei szerint, ezért mindkét jelentősebb vonal (Hatvan - Salgótarján és Aszód - Balassagyarmat - Ipolytarnóc) ma Szlovákiába, Losoncra vezet. A salgótarjáni (81. számú vasútvonal) vonal forgalmasabb (itt veszélyes anyag szállítása is történik), a balassagyarmati a megmaradásáért küzd. A Nagykürtös (Veľký Krtíš) – Nógrádszakál – Ipolytarnóc – Losonc (Lučenec) vasútvonalon történő vasúti teherszállítás a magyarországi (határmenti, 78. sz. vasúti) szakaszon közös használatú, un. peage forgalomként valósul meg. Az érintett vasúti vonalon szlovák ipari szállítás heti, többszöri rendszerességgel történik. A nógrádi vasutak jelentősége ma túlságosan is eltörpül a közúti közlekedés mellett: személyforgalmuk helyileg is szerény, áruszállításuk sem növekszik.

Polgári védelmi szempontból jelentős a Salgótarján - Somoskőújfalu közötti pályaszakasz, amely az ország egyik legmeredekebb pályaszakasza. Egy vasúti vagon „elszabadulása” Salgótarján központjában okozna jelentős károkat, veszélyeztetne emberi életeket.

A belépő szállítmányok kis hányada a megyében - főleg Salgótarjánban - kerül felhasználásra, a többi Salgótarján - Hatvan - Budapest útvonalon halad tovább.

Megyénkben ezen a vasútvonal szakaszon csak Salgótarjánban, Bátonyterenyén és Pásztón van a szerelvények tolatására, szét- illetve összekapcsolására lehetőség. Ezek az állomások többvágányosak.