Iparbiztonság bemutatkozás
A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben (továbbiakban: Kat tv.) és annak végrehajtási rendeletében meghatározott feladatok ellátására, azzal összhangban, a katasztrófavédelmi szervezetnél, 2012. január elsejével új szervezeti struktúra alakult. A három pillérre épülő struktúra (iparbiztonság, polgári védelem és tűzvédelem) az országos, a területi (megyei) és helyi (kirendeltségi) szinten is megjelenik.
A megyei iparbiztonsági főfelügyelő tevékenysége négy fő szakterületet fog át, melyek a következők: a veszélyes ipari üzemek felügyelete, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése, a kritikusinfrastruktúra-védelem (létfontosságú rendszerek és rendszerelemek) és a Katasztrófavédelmi Mobil Labor (továbbiakban: KML) tevékenysége.
Veszélyes üzemek felügyelete
A veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos katasztrófavédelem hatósági engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatai kiterjednek a Kat. tv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, létesítményekre. A törvény értelmében veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége eléri a 219/2011. (X.20) Korm. rendeletben meghatározott küszöbértéket. Ez alapján különböztetünk meg alsó, illetve felső küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzemeket. A 2012. január 1-jén hatályba lépő Kat. tv. és a Korm. rendelet értelmében az alsó küszöbérték 25%-át elérő, úgynevezett küszöbérték alatti üzemek is a jogszabályi hatály alá kerültek.
A küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott módon és adattartalommal a hatóságnak be kell jelentenie. Így tehát bővült azon veszélyes üzemek köre, amelyek a katasztrófavédelem hatósági felügyelete alá kerültek.
A katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes üzemek felügyelete során a veszélyes tevékenység folytatását megtilthatja, felfüggesztheti, korlátozhatja, valamint a 208/2011.(X.12.) Korm. rendelet 2. mellékletében szereplő szabálytalanságok esetén katasztrófavédelmi bírság kiszabására is jogosult.
Kritikus infrastruktúra (létfontosságú rendszerek és rendszerelemek)
Kritikus infrastruktúrán értjük, egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összességét vagy ezek részeit, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése, egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire negatív hatással jár.
Az iparbiztonság szervezeti struktúrával lehetővé válik a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos tevékenység ágazatokon belüli és azokon átnyúló szabályozása, a gazdaság működését elősegítő, létesítmények működésének megzavarásából fakadó negatív következmények megelőzése. Ezáltal az ezekre való felkészülés és védelmük, a potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élő lakosság védelme egy egységesebb biztonságpolitikai szemlélettel kezelhetőbbé válik.
Veszélyesáru-szállítás
A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják, különös tekintettel a veszélyes árut szállító járművek esetén. A katasztrófavédelmi szervek 2001. óta vesznek részt a veszélyes áru közúti szállítási szabályai betartásának (ADR) hatósági ellenőrzésében.
A 2012. január 1-től hatályos 312/2011. Korm. rendelet alapján a veszélyesáru-szállítás ellenőrzés és bírságolási jogosítványaink kiterjednek a vasúti és vízi szállítási ágazatokra is.
2015. január 1-jén lépett hatályba a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet, így a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a légi szállítási ágazat tekintetében kapott ellenőrzési, bírságolási, valamint helyszíni intézkedési jogkörök kapcsán már pontos iránymutatás mentén tudja feladatait végrehajtani.
A veszélyesáru szállítás ellenőrzését Magyarország területén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szervei, és a területi szervei hajtják végre. Közúti szállításnál a közúti forgalomban, vasúti fuvarozás esetén a vasúti pályán, üzemváltó-, határállomáson, vasúti üzemi létesítményen, vízi szállításnál pedig nemzeti és nemzetközi vízi utakon, kikötőkben, veszteglő helyen, illetve az egyes szállítási ágakhoz kötődő telephelyen számíthatnak ellenőrzésre az érintettek.
Bővebben: https://nograd.katasztrofavedelem.hu/25154/veszelyesaru-szallitas
Katasztrófavédelmi Mobil Labor
A veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek kivizsgálását elsősorban a katasztrófavédelmi mobil laborok (KML) végzik, mivel a lakosság védelme érdekében az ilyen típusú balesetekhez, illetve eseményekhez a KML vonulásra kötelezett.
A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok iparbiztonsági szakterületének közvetlen alárendeltségében működő KML alaprendeltetése a veszélyes anyagok jelenlétével, kiszabadulásával, járó balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén a beavatkozói állomány, a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a veszélyeztetett terület felderítése, határainak megjelölése, a veszélyeztetettség felmérése, mintavételezés, meteorológiai helyzet meghatározása, döntés-előkészítés, lakosságtájékoztatás, mentési és fertőtlenítési feladatok tervezése, szervezése.
Bővebben: https://nograd.katasztrofavedelem.hu/25155/katasztrofavedelmi-mobil-labor
Tájékoztatók
