Tűzvizsgálat

TŰZVIZSGÁLAT

Alkalmazott jogszabályok

A 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (a továbbiakban Ákr.)
Az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről az a tűzoltóságról
Az 1990. évi XCIII. törvény az illetékről
A 259/2011. (XII. 7.) Kormány rendelet a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról
180/2005. (IX. 9.) Kormány rendelet a közigazgatási hatósági eljárásban a személyes költségmentesség megállapításáról
A Kormány 490/2017. (XII. 29.) Korm. rendelete a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó eljárási szabályokról
A 44/2011. (XII. 5) BM rendelet a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról
A 43/2011. (XI. 30.) BM rendelet a katasztrófavédelmi kirendeltségek illetékességi területéről
54/2014. (XII. 5.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról (OTSZ)

Általános információk

A tűzvizsgálat a tűz keletkezési idejének, helyének és okának felderítésére irányuló hatósági tevékenység.

A hatóság hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, valamint e törvény keretei között felülvizsgálhatja döntését és eljárását.

A tűzvizsgálat célja

Az eljárás célja olyan tűzmegelőzési, tűzoltási beavatkozási tapasztalatok megszerzése, következtetések levonása, amelyek alkalmasak a tűzmegelőzési ismeretek bővítésére és a mentési beavatkozási feltételek javítására.

A tűzvizsgálat hivatalból induló hatósági eljárás, az ügyfél kérelmére tűzvizsgálati eljárás megindítására a jogszabály nem ad lehetőséget.

Az I. fokú tűzvizsgálati hatósági eljárás lefolytatására jogszabályban meghatározott esetekben a területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság jogosult.

Ügyfél

A tűzvizsgálati eljárásban ügyfélnek minősül a tűz keletkezési helyeként azonosított ingatlan vagy a tűzzel közvetlenül érintett ingóság tulajdonosa, használója.

Az eljárás megindításának okai

A tűzvizsgálati eljárást hivatalból kell lefolytatni az alábbi esetekben:

a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel,
a tűzeset következtében haláleset történt,
a tűzeset minősített riasztási fokozata III-as vagy annál magasabb volt,
a hatóság vezetője szakmai szempontból indokoltnak tartja.

A tényállás tisztázása

A tűzvizsgálat során minden esetben tűzeseti helyszíni szemlét kell lefolytatni. Az eljárás során a hatóság a szakmai szempontok figyelembevételével választja meg az alkalmazandó bizonyítási eszközeit, például fényképeket készít, iratok bemutatását kéri az ügyféltől, nyilatkoztatja az ügyfelet, tanúkat hallgat meg, szakértőt rendel ki, szükség szerint bizonyítékot foglal le.

Ügyintézési határidő

Az ügyintézési határidő hatvan nap. A tűzvizsgálati eljárás az első eljárási cselekmény (a tűzeseti helyszíni szemle) elvégzésének napján kezdődik. Az eljárás megindításáról az ismert ügyfelet a hatóság értesíti. Az értesítés csak akkor mellőzhető, ha az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül dönt, vagy az eljárást megszünteti.

Döntéshozatal

A hatóság az ügy érdemében határozatot hoz. A tűzvizsgálati eljárás esetében ez a tűzvizsgálati jelentés. A tűzvizsgálati jelentés rövid, közérthető formában tartalmazza a tűz keletkezéséhez vezető folyamatra, tűz terjedésére vonatkozó megállapításokat. A tűzvizsgálati jelentés az ügyfél számára jogot, kötelezettséget nem állapít meg.

A tűzvizsgálati jelentést a hatóság az üggyel kapcsolatban minden ismertté vált ügyfél számára megküldi.

Jogorvoslat

A döntés (tűzvizsgálati jelentés) ellen a közlésétől számított 30 napon belül közigazgatási per indítható az illetékes regionális közigazgatási bírósághoz címzett, de az eljáró hatóságoz benyújtott keresettel. A bírósági felülvizsgálat illetéke 30.000 forint.