Előzzük meg a szabadtéri tüzeket!

A tavaszias időjárás következtében országszerte, így Nógrád megyében is megnövekedett a szabadtéri tűzesetek száma, ami összefüggésbe hozható a szokásosnál korábban megkezdett tavaszi kerti munkákkal. A statisztikák azt mutatják, hogy az esetek többsége emberi gondatlanságra vezethető vissza, ezért nagyon fontos, hogy a szabályok betartásával előzzük meg együtt a szabadtéri tüzeket!

I. Szabadtéri tűzgyújtás belterületen

1. Avar és kerti hulladék égetése

Belterületi ingatlanon kerti hulladék égetése a hatályos jogi szabályozás alapján tiltott. A tiltás alól az önkormányzat helyi rendeletben felmentést adhat, ebben szabályozza az égetés feltételeit, körülményeit. A helyi önkormányzatnál kell érdeklődni, hogy mikor lehet a kertben égetni. Amennyiben nincs ilyen rendelete az önkormányzatnak, abban az esetben nem szabad avart és kerti hulladékot égetni. 

Az avar és kerti hulladékok égetésekor a tüzet soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni és minden esetben gondoskodni kell a megfelelő mennyiségű oltóanyagról. Mindig legyen nálunk a tűz oltására alkalmas kézi szerszám, és csak akkora tüzet gyújtsunk, amekkorát folyamatosan felügyeletünk alatt tudunk tartani. Tájékozódjunk a várható időjárásról, mert a szél kedvez a tűz gyors továbbterjedésének. 

Fontos még tudni, hogy elektromos vezetékek alatt, és azok 5 méteres közelségében is tilos a tűzgyújtás!

Belterületi avar vagy kerti hulladék égetése során bejelentési kötelezettség nem áll fenn.

2. Kerti grillsütő használata, szalonnasütés, bográcsozás

A saját tulajdonú, belterületi ingatlanon található tűzhely, vagy grillsütő használata nem tiltott a tűzgyújtási tilalom idején sem és bejelentési kötelezettség sem terheli az érintetteket.

Az ilyen - nyílt lángú - berendezések, eszközök használata, tűz gyújtása az ingatlanon belül az általános égetési szabályok betartását követeli meg. Ezek röviden a következők:

  • nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, még ki nem hűlt parazsat, hamut;
  • gondoskodni kell a megfelelő, tűz oltására alkalmas anyag, eszköz készenlétben tartására, pl. víz, homok;
  • a tevékenység befejezését követően a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy elaludt.

II. Szabadtéri tűzgyújtás külterületen 

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) 2022. június 13-i változása megszüntette a külterületi irányított égetés fogalmát.

Külterületen égetés most már kizárólag abban az esetben végezhető, ha azt más jogszabály megengedi, egyéb esetben tilos.

A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. § (1) - (3) bekezdése alapján:

„27. § (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet.

(2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék - az elemi kár kivételével - bármilyen okból kigyullad.

(3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.”

1. Külterületen végezhető égetés

Természetesen külterületen grillezni, bográcsozni vagy szalonnát sütni a továbbiakban is szabad az alapvető, már említett tűzvédelmi szabályok betartásával és bejelentési kötelezettség sem áll fenn!

Külterületen és külterületi zártkerti ingatlanon az alábbi esetekben lehet égetést végezni:

  • hatóságilag elrendelt szőlőégetés,
  • erdőben erdőgazdálkodási vágástéri hulladék égetése,
  • fagykár elleni védekezés érdekében végzett „füstölés”,
  • egyéb jogszabály által engedélyezett égetés.

Az OTSZ 227. §-a rendelkezik a jogszabály által engedélyezett égetés szabályairól:

„227. § (1) Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés csak az alábbiak szerint végezhető:

a) a tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,

b) a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,

c) tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,

d) a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.

(2) A lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése során az (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni.”

III. Szabadtéri tűzgyújtás erdőterületen

1. Tűzgyújtás az erdőben kijelölt tűzrakó helyen

Az erdőgazdálkodók a parkerdők területén turisztikai célból tűzvédelmi szempontból állandó és biztonságos tűzrakó helyet kötelesek kialakítani. A kijelölt tűzrakó helyet az erdőgazdálkodó kötelessége karbantartani, illetve az erdőtűz elleni védelmével kapcsolatos feltételek megteremtéséről gondoskodni. A kialakított tűzrakó helyen az alábbi szabályok betartásával bárki jogosult tüzet rakni: 

  • a tűz meggyújtása előtt a tűzrakó hely környékét meg kell tisztítani a levelektől, faágaktól azért, hogy a tűz ne terjedhessen át az erdőre;
  • nem szabad felügyelet nélkül hagyni az égő tüzet, a még ki nem hűlt parazsat, hamut;
  • fel kell készülni a tűz eloltására, ha feltámadna a szél, gondoskodni kell arról, hogy készenlétben legyen a tűz oltására alkalmas anyag, eszköz (pl. víz, homok, lapát),
  • a tüzelés befejezését követően a tüzet gondosan el kell oltani, meg kell győződni arról, hogy elaludt, távozás előtt lehetőleg földet kell szórni a hamura.

2. Erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó égetés

Az erdőgazdálkodási tevékenységhez kapcsolódó (vágástéri hulladék) égetésre csak az erdőgazdálkodó – annak hiányában az erdő tulajdonosa – írásbeli engedélye birtokában lévő személy jogosult. Felhívjuk az erdőgazdálkodók figyelmét, hogy az erdőgazdálkodási tevékenység keretében végzett égetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységnek minősül, melyet előzetesen az illetékes katasztrófavédelmi igazgatósághoz be kell jelenteni.

Az erdőterületen végzett égetés részletes szabályait a 4/2008 (VIII. 1.) ÖM rendelet 9. § tartalmazza. Védett természeti területen lévő erdőben - a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével - tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. 

3. Tűzgyújtási tilalom

Fokozott tűzveszély esetén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatósága TŰZGYÚJTÁSI TILALMAT rendelhet el, hirdethet ki. 

Tűzgyújtási tilalom idején TILOS TÜZET GYÚJTANI az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezektől mért 200 méteres körzetében lévő külterületi ingatlanokon!

Ide kell érteni a felsorolt területeken található tűzrakó helyeket, a vasút és közút menti fásításokat, valamint a parlag és gazégetést is.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a www.katasztrofavedelem.hu weboldalon, valamint a NÉBIH EI hivatalos honlapján, a www.erdotuz.hu weboldalon, illetve az onnan is elérhető szakmai honlapokon lehet tájékozódni. 

4. Erdő- és vegetációtűz megelőzés alapszabályai

A tüzek 99 százaléka az emberi tevékenységre vezethető vissza, ezért az erdőtűz és vegetációtűz elleni legjobb védekezés az odafigyelés, mert:

eldobni ≤ 1 másodperc 
eloltani ≥ 100 óra 
helyreállítani ≥ 100 év!

IV. A füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységek bejelentése

Fontos változás, hogy minden olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóságnak a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni.

A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.

A bejelentést az alábbi e-mail címre kell megtenni: abtenq.gvgxnefnt@xngirq.tbi.uh

A bejelentési kötelezettség nem vonatkozik a kerti grillezésre, bográcsozásra, szalonnasütésre, valamint az önkormányzati rendelet által engedélyezett belterületi avar és kerti hulladék égetésére.

V. A tűzvédelmi jogszabálysértések következménye

A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén annak súlyosságát és következményeit mérlegelve a felelős személy(ekk)el szemben a tűzvédelmi hatóság (katasztrófavédelem) 10.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szabhat ki, melynek megfizetése a büntető, illetve polgári jogi felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól nem mentesít. A tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megsértése erdővédelmi bírsággal sújtható. 

Az észlelt tűzesetet haladéktalanul jelezni kell a 105 vagy 112-es segélyhívó számon.