Lakossági tűzmegelőzés – Kéménytüzek, tüzeléssel-fűtéssel kapcsolatos tűzesetek
2026. november 18. 07:36
Az Európai Tűzbiztonsági Hét kampányának harmadik napján a kéménytüzek, valamint a tüzeléssel és fűtéssel kapcsolatos tűzesetek megelőzésére kerül a hangsúly. A fűtési szezon beköszöntével az otthonok melegét biztosító berendezések mindennapi használatba kerülnek, azonban a nem megfelelő műszaki állapot, a karbantartás hiánya vagy a helytelen tüzelési szokások komoly veszélyforrást jelentenek. Kellő odafigyeléssel és rendszeres ellenőrzéssel azonban ezek a balesetek is megelőzhetők.
A statisztikák szerint az idei évben a Nógrád megyei lakástüzek 23,5 százalékát kéménytüzek okozták.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fűtéssel összefüggő tüzek egyik leggyakoribb kiváltó oka a kémények belső falán lerakódott korom és kátrány meggyulladása. Ez elsősorban akkor következik be, ha a szilárd tüzelésű berendezésekben nedves, frissen vágott fával, illetve háztartási hulladékkal vagy kezelt faanyaggal fűtenek. A kéménytűz során a lángok vagy a kicsapó szikrák könnyen átterjedhetnek a tetőszerkezetre is.
Szintén gyakori tűzok a fűtőberendezések – például kályhák, kandallók vagy hősugárzók – közvetlen közelében elhelyezett éghető anyagok, így a száradni kitett ruhák, bútorok vagy a tüzelőanyag meggyulladása, valamint a kályhából kiszedett, még parázsló hamu nem megfelelő tárolása is.
A megelőzés érdekében a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság azt tanácsolja, hogy a fűtési szezonban kiemelt figyelmet fordítsanak a tüzelőberendezések és az égéstermék-elvezetők állapotára. A fűtőeszközöket és a kéményeket rendszeresen, szakemberrel ellenőriztessék és tisztíttassák ki, hiszen a lerakódások eltávolításával megelőzhető a kéménytűz és a szén-monoxid-visszaáramlás is. Kizárólag száraz, kezeletlen tűzifát használjanak, és soha ne égessenek el hulladékot, műanyagot vagy festett faanyagot. A kályhák, kandallók és egyéb fűtőtestek környezetét tartsák szabadon, legalább egy-másfél méteres távolságban ne helyezzenek el gyúlékony tárgyakat, a fűtőeszköz elé pedig tegyenek szikrafogó tálcát.
A tűztérből eltávolított hamut minden esetben fémből készült, jól záródó edényben, vízzel lelocsolva, az épülettől távol helyezzék el, mert a parázs még napokkal később is képes tüzet okozni.
Amennyiben a legnagyobb elővigyázatosság ellenére kéménytűz keletkezik – amelyre a kéményből hallható dübörgő hang, a tető felett megjelenő szikraeső vagy a kémény falának átforrósodása utal –, azonnal zárják el a tüzelőberendezés levegőellátását és nyílásait, hogy csökkentsék az égés intenzitását. Szigorúan tilos vizet önteni a forró kéménybe vagy tűztérbe, mert a hirtelen keletkező gőz robbanásszerűen szétvetheti a szerkezetet.
A lakókörnyezet biztonsága érdekében a fűtési szezonban elengedhetetlen a füst- és a szén-monoxid-érzékelők használata, amelyek már a veszély kialakulásának legelső fázisában figyelmeztetik a lakókat. Tűz vagy mérgező gázok jelenlétének gyanúja esetén azonnal hagyják el az épületet, értesítsék a szomszédokat, és haladéktalanul hívják a tűzoltókat a 112-es segélyhívó számon.
Fotó: NMKI Archívum