A létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmével kapcsolatos nemzeti szabályozás

2008-ban jelent meg a kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint ezek védelmi fejlesztéseinek szükségességéről szóló 2008/114/EK Tanácsi Irányelv, melyet tagállami kötelezettségünk átültetni a hazai jogrendbe. Hosszú út vezetett a 2012-ben létrejött tárcaközi bizottság felállításáig, amely az energetikai és közlekedési szektor vonatkozásban kidolgozta az azonosítási kritériumokat és felmérte a hazánkban található európai uniós kritikus infrastruktúrákat. Ezen jogharmonizációs kötelezettség mentén, tagállami szinten kellett meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek beültetik az irányelvet a magyar jogrendszerbe.

Az európai irányelv két szektort, az energiát és a közlekedést, illetve ezek részelemeit vizsgálja. Az irányelvben meghatározott 2011. január 12-i nemzeti jelentéstételi kötelezettségi határidő tekintetében is a fenti két szektor vizsgálata releváns, erre vonatkozóan - illetve további szektorok tekintetében is - az illetékes tárcák meg is kezdték a felmérést, hogy a határidő tartható legyen, viszont a munkájukra, illetve általában a kritikus infrastruktúrák védelmének hazai feladataira és a feladatok végrehajtására vonatkozóan átfogó jogi szabályozás ekkor még nem született.

Az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről szóló, 2008. december 8-i 2008/114/EK tanácsi irányelvnek való megfelelés érdekében végrehajtandó kormányzati feladatokról szóló 1249/2010. (XI. 19.) Korm. határozat új fejezetet nyitott a hazai kritikus infrastruktúrák védelmének tekintetében.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőség tevékenységi körén belül kiemelt helyet foglal el a kritikusinfrastruktúra-védelmi szakterület, a létfontosságú rendszerek és létesítmények védelmével kapcsolatos feladatok ellátása, a potenciális kritikusinfrastruktúra-elemek beazonosítása, valamint a kijelölt elemek hatósági felügyelet alatt tartása. Egyik fő tevékenységét a jogalkotási és szabályozási feladatok végrehajtása képezi. Ennek eredményeképpen 2013. március 1. napján hatályba lépett a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény, valamint a hozzá kapcsolódó 65/2013. (III. 8.) általános végrehajtási kormányrendelet. A jogszabály célja egyrészt a létfontosságú rendszerelemek azonosítása, másrészt a kijelölés megtörténte után a megfelelő szintű – humán, fizikai és informatikai – védelem biztosítása.

A törvény az alapvető fogalmak meghatározásán túl – a többi között – rendelkezik a nemzeti és az európai létfontosságú rendszerelemek kijelöléséről, az üzemeltetői biztonsági tervkészítési kötelezettségről, a biztonsági összekötő személy kijelöléséről, a nyilvántartás és ellenőrzés szabályairól, a szankcionálásról.

A végrehajtási rendelet értelmében felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a kijelölő hatóságokat, a helyszíni ellenőrzést lefolytató szervet, az ellenőrzés-koordináló szervet, határozza meg az ágazati és horizontális kritériumokat.

A létfontosságú rendszerelemek azonosítási és kijelölési szabályait tartalmazó ágazati jogszabályok hatálybalépésétől kezdve az üzemeltetők rendelkezésére 180 nap áll, hogy elkészítsék azonosítási jelentéseiket, amelyeket az ágazati kijelölő hatóságok az ágazati kritériumok alapján, míg a katasztrófavédelem a horizontális kritériumok alapján vizsgálnak.