Kezdetét vette a jubileumi emlékév aloldal fejlécképe

Kezdetét vette a jubileumi emlékév

„A Magyar Tűzoltóság múltja, jelene, jövője” című nemzetközi konferenciával és a Magyar Tűzoltóság és az első hivatásos tűzoltóság 150 évvel ezelőtti megalakulásának emléket állító kiállítással kezdődött a Belügyminisztériumban február 3-án a jubileumi emlékév. A tűz elleni küzdelem és a tűzmegelőzés nagy fejezeteinek a felidézése mellett a konferencia a jelenkor kihívásaival, a modern technológia alkalmazásával, és a jövőbeni fejlesztési irányokkal is foglalkozott. A jubileumi emlékévet dr. Pintér Sándor belügyminiszter nyitotta meg.

A konferenciának helyet adó Belügyminisztériumban szemléletes fotósorozat, számos korabeli relikvia és kiállítás fogadta a résztvevőket, akik között szlovák, szlovén, cseh és román vendégek is voltak.

A rendezvényen a hazai tűzoltóság múltját, az egykori kiemelkedő eseteket felelevenítő kisfilm megtekintése után dr. Góra Zoltán tűzoltó vezérőrnagy, országos katasztrófavédelmi főigazgató mondott köszöntőt. A tábornok emlékeztetett arra, a konferenciával veszi kezdetét a gróf Széchenyi Ödön munkássága, a hazai tűzvédelem megalakítása előtt tisztelgő emlékév. A jubileumi évben a szervezet emlékezik, összegez, ezek mellett levonja a múlt tanulságait, méghozzá tudományos igénnyel – tette hozzá a főigazgató. Ezután arra hívta fel a figyelmet, hogy aki tűzoltó lesz, az nem szakmát, hanem hivatást választ – olyat, amelyben az emberi értékek annyira széles skálája jelenik meg, mint kevés másikban. Góra Zoltán úgy fogalmazott, szerencsésnek érzi magát, hogy csaknem három évtizede lehet részese a szervezet alakításának. Beszéde végén a tábornok köszönetet mondott a Belügyminisztériumnak azért a támogatásért, amely lehetővé teszi, hogy a katasztrófavédelem korszerű technológiával teheti dolgát az önkéntes, a létesítményi és az önkormányzati tűzoltóságokkal vállvetve.

A főigazgató beszédét követően emlékbankjegyet adott át Pintér Sándor miniszterelnök-helyettes, belügyminiszternek, Kontrát Károly miniszterhelyettes, parlamenti államtitkárnak, Papp Károly rendőr altábornagy, közbiztonsági főigazgatónak, illetve Széchenyi Tímeának, a Gróf Széchenyi Család Alapítvány elnökének.

A konferenciát a belügyminiszter nyitotta meg. Pintér Sándor felidézte, hogy Pesten az első hivatásos tűzoltóság 1870-ben kezdte meg működését, a mai rendezvény elismerése az azóta folytatott töretlen szolgálatnak. Mint mondta, a találkozóval egyrészt tisztelgünk a múlt tűzoltói előtt, ugyanakkor irányt is mutatunk a jövő számára. A miniszter a tűz fontosságát taglalva úgy fogalmazott, az emberiség a tűznek köszönheti, hogy be tudta lakni a Földet, ez az őselem ugyanakkor veszélyes is: számtalan dolgot pusztított már el, köztük egész kultúrákat. Pintér Sándor mai példaként a hetek óta tomboló ausztrál erdőtüzeket említette. Hozzátette, a tűzvédelemben a fordulópontot a tizenkilencedik század technikai fejlődése hozta el, az összefogás, a közösség erejét pedig Széchenyi Ödön ismerte fel, majd tette kormányzati feladattá a belügyminisztérium égisze alatt. A miniszter beszélt arról is, hogy ezek után számos korszakos jogszabály született, köztük 1936-ban az első tűzrendészeti törvény. „A tűzoltás hivatássá, a tűzoltó pedig a társadalom által elismert személlyé vált, akinek ma is legszentebb feladata a bajba jutott ember megsegítése.” – fogalmazott Pintér Sándor. Majd azzal folytatta, hogy ugyanezt teszi a mai katasztrófavédelem is, immár korszerű eszközök, technikák biztosításával. Emlékeztetett arra, hogy nemcsak a szervezet jött létre, új lendületet kapott a tűzoltóképzés és feléledt a tűzoltógépjármű-gyártás is, amelynek eredményeként országszerte azonos színvonalú szerek állnak a tűzoltók rendelkezésére. A tárcavezető kijelentette, a konferencián nemcsak a múltra tekinthetnek vissza a résztvevők, hanem megismerkedhetnek az újdonságokkal is. Végezetül arra szólította fel a katasztrófavédelmet, hogy a szervezet ápolja Széchenyi örökségét, egyúttal gazdagítsa a tűzoltóság hírnevét, megbecsültségét.

A miniszter után a családi örökséget ápoló alapítvány nevében Széchenyi Tímea emelkedett szólásra. Átfogó képet mutatott a családról, Széchenyi Ödön személyén kívül kitért a dinasztia más meghatározó tagjainak tevékenységére, köztük Széchenyi Istvánéra is. Emlékeztetett arra, a családot hosszú története során volt, hogy kisemmizték, egy dolgot azonban sose tudtak elvenni tőlük, az építő akaratot, így szorgalmas munkával tették a dolgukat. Széchenyi Tímea beszéde végén arra kérte a minisztert, hogy támogassa az alapítvány törekvéseit.

A konferencia további részét dr. Bognár Balázs tűzoltó ezredes, a Katasztrófavédelmi Tudományos Tanács alelnöke, Vas megyei igazgató vezette.

A magyar tűzoltóság 150 éves történelmét dr. Berki Imre, a Katasztrófavédelem Központi Múzeumának igazgatója idézte fel, míg dr. Linder Gyula, a múzeum tudományos munkatársa a szervezett hazai tűzoltóság megálmodója, gróf Széchenyi Ödön munkásságát méltatta. A nemcsak tervezgető, hanem nagyon is tevékeny és hatékony arisztokrata méltatása után dr. Varga Ferenc tűzoltó dandártábornok, fővárosi katasztrófavédelmi igazgató vázolta föl a budapesti tűzoltóság életre hívásának történelmi hátterét.

Hogy milyen rögös út vezetett a lóvontatású kocsifecskendőtől a hazai gyártású RÁBA R16-os gépjárműig, arról a Zala Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság tűzoltósági főfelügyelője, Németh István tűzoltó ezredes beszélt. Arról, hogy már az ókori Rómában fejlett, szervezett tűzoltóság működött, dr. Hesz József tű. ezredes, a BM OKF központi főügyeleti főosztályvezetője beszélt. Az ezredes előadásában azokat az összefüggéseket elemezte, amelyek történelmi és társadalmi változásokon keresztül mutatták be a tűz észlelésével kapcsolatos teendőket.

Különleges, a szavaktól elrugaszkodott történelmi áttekintést nyújtott a Katasztrófavédelem Központi Zenekarának összeállítása, amely a zene hangján közvetítette az elmúlt 150 év történéseit.

Napjaink tűzvédelmének szervezeti hátteréről, az emberi erőforrásokról és az eszközök fejlesztéséről, a hivatásos és nem hivatásos szervek szimbiózisáról dr. Bérczi László tűzoltó dandártábornok, országos tűzoltósági főfelügyelő tájékoztatta a résztvevőket. Péter András tűzoltó alezredes, tűzmegelőzési főosztályvezető pedig azokról a mérnöki módszerekről beszélt, amelyek a tűzvédelem tervezéséhez járulnak hozzá, ebbe a témakörbe a szimulációs eszközök használata, vagy a megújult, innovatív szabályozás egyaránt beletartozik. Nemcsak követni kell a technológiai változásokat, hanem előre készülni is az azok által jelentkező új kihívásokra – ezzel foglalkozott Balázs Mihály tűzoltó százados előadása. A fővárosi szakember azokat a beavatkozási lehetőségeket taglalta, amelyek a környezetbarát járművek baleseteinek elhárításakor merülhetnek fel. Az utolsó előadást Fülep Zoltán tűzoltó ezredes, tűzoltósági főosztályvezető tartotta, aki izgalmas jövőképet festett a tűzoltás minden szegmenséről, és a társadalmi és technikai változások ezekre gyakorolt hatásáról.

Bognár Balázs ezredes zárszavában úgy fogalmazott, a konferencia üzenete, hogy 2020-ban Magyarországon nagy számban vannak tűzoltók, akik a velük együtt ünneplők előtt demonstrálják, hogy jöjjön az elkövetkezendő időkben bármilyen veszély is, ők ott lesznek a baj órájában és legjobb tudásuk szerint segítséget nyújtanak a rászorulóknak.

Forrás: BM OKF