Követendő biztonsági szabályok a téli időszakra


A téli időjárás során fokozottan figyelhetőek meg bizonyos veszélyeztető hatások, az alábbiakban olvasható szabályok és hasznos tanácsok ismertetésével célunk, hogy nemcsak a veszélyek bemutatásával, hanem a javasolt megelőzési lehetőségek, követendő magatartási szabályok megismertetésével is óvjuk a lakosság testi és vagyoni biztonságát. Az egyes fejezetekben feltüntettük azokat az internetes honlapokat, ahonnan további részletes tájékoztatást lehet kapni.

Havas időben összefagyott hó, az ereszcsatornákról jég eshet a járókelőkre, a járdák és egyéb közlekedők síkossá válhatnak. A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat (gödrök, buckák), ami további veszélyforrásokat jelenthet (elbotlás, elesés, stb.).

A közlekedés során nem csak a gépjárművezetőknek, hanem a gyalogosan közlekedőknek is figyelniük kell a havas, jeges, csúszós útviszonyokra. A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), ehhez társul a csúszásveszély. A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrünkhöz, azok égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak. Az ingatlanok, üzletek, vendéglátóipari egységek, elárusítóhelyek és társasházak előtt lévő járdaszakaszok (az ingatlan és az úttest közötti valamennyi járdaszakasz) folyamatos tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, a síkos járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv) hintéséről, sózásáról a tulajdonos/használó köteles gondoskodni. Az ingatlan tulajdonosa/használója köteles a járdaszakasz melletti átereszeknek, árkoknak, csatornanyílásoknak hótól, jégtől és más lefolyást gátló egyéb anyagtól való megtisztításáról gondoskodni, valamint a veszélyes, lelógó jégcsapokra (táblával, felirattal) hívja fel a járókelők figyelmét, hívjon segítséget a jégcsapok biztonságos eltávolításához.

Szabadban tartózkodás során

Az időjárásnak megfelelően megválasztott, lehetőleg réteges öltözék viselése ajánlott. Tartózkodjon az alkohol fogyasztásától, meleg italok fogyasztása javasolt.

Huzamosabb időn keresztül a szabadban tartózkodás esetén fontos mozgatni a végtagokat, ujjakat, ami élénkíti a vérkeringést, emeli a test hőmérsékletét. Havas időben az összefagyott hó és jég a tetőkről, csatornákról a járókelőkre eshet, a járdák és egyéb közlekedők síkossá válhatnak. A síkosság mellett a hó betakarhatja a járdaszegélyt és egyéb tereptárgyakat (gödrök, buckák), ami további veszélyforrásokat jelenthet (elbotlás, elesés, stb.). A közlekedés során különös tekintettel legyenek a mind a gépjárművezetők, mind a gyalogosan közlekedők a havas jeges csúszós útviszonyokra. A lefagyott tárgyak nehezebben, vagy egyáltalán nem mozdíthatóak (anyagmozgatás, terhek emelése esetén), amihez társul a csúszásveszély. A vizes kézzel megfogott fémfelületek hozzáfagyhatnak a bőrünkhöz, azok égéshez hasonló sérüléseket okozhatnak. A téli sportoknál különös figyelemmel kell lenni arra, hogy csak a kijelölt helyen szánkózzunk, korcsolyázzunk, síeljünk, valamint mindig javasolt a védőfelszerelések (elsősorban fejvédő sisak) használata.

A háziállatok gondozása télen, felelős állattartás

  • A magyarországi éghajlati viszonyok között tapasztalható téli hőmérséklet többnyire nem okoz jelentős problémát háziállatainknak, néhány extrém hideg éjszakától és hajnaltól eltekintve. A természet bölcsessége révén a téli hideg nem egyik pillanatról a másikra áll be, a megfelelően táplált háziállatok az ősz során a fokozatosan csökkenő hőmérséklettel párhuzamosan téli bundát növesztenek.

  • A hideggel szembeni érzékenység természetesen változó, egyes állatok nem tarthatók télen a szabadban.

  • Kertben, szabadban tartott háziállatok esetében célszerű elkülönített helyet biztosítani számukra.

  • Téli időszakban célszerű a szabadban tartott állatok fejadagját megemelni, kalória- és zsírdúsabb táplálékot biztosítani, ugyanis a testmelegük fenntartásához több energiát igényelnek.

  • Szilveszterkor gondoskodni kell arról, hogy háziállatunk biztonságban érezze magát és ne legyen lehetősége a petárdák, tűzijátékok hallatán kárt okozni önmagában és a környezetében.

Hóeltakarítás és síkosság-mentesítés a ház körül

  • Lombhullás után tisztítsuk ki az esőelvezető csatornákat, nehogy a tavaszi hóolvadáskor az ázott levelek eltömítsék az ejtővezetéket. A kialakult dugulás elhárítása nagyon körülményes feladat, a szerkezet megbontását is igényelheti.

  • A kerti csapot a főelzárónál zárjuk el, de a vezetékben pangó vizet feltétlenül engedjük ki. A csap zárszerkezetét ezután állítsuk félig nyitott helyzetbe, hogy a hőtágulás feszültségei ne károsítsák a zárbetétet. A szerelvényeket a vízóraaknában nem védi a talaj melege. Puha ronggyal több rétegben tekerjük be a vízórát és a vezetéket is, majd fóliával kössük át lazán, nehogy átnedvesedjen – a hőszigetelést ugyanis a laza anyagszerkezetben lévő áramlásmentes levegő biztosítja. Használhatunk a kereskedelemben kapható hőszigetelő csőhéjat is, de a felhelyezésnél feltétlenül ügyelni kell arra, hogy egybefüggő legyen a védelem. A hótakaró az akna tetején jótékony kiegészítő védelmet ad, lehetőség szerint ne lapátoljuk le róla.

  • Az épület fűtésrendszerét, kazánunkat és kéményünket célszerű még a fűtési idény kezdete előtt átvizsgáltatni. Ajánlott még az ősz elején megtenni ezt, amikor a mesterek még nem olyan leterheltek, mint az első hideg napokon, amikor sokan szembesülnek az első problémákkal.

  • Havazáskor gondoljunk arra, hogy a ház körüli járda síkosság-mentesítése kötelező. Első lépés a hóeltakarítás, amelynek a megfelelő hólapát és seprű fontos kelléke. A bejárathoz tegyünk nedvszívó lábtörlőt!

  • Második lépés a síkosság megszüntetése. Régen a fahamu és a salak rendelkezésre állt e célra. Napjainkban a felületek sózása, fűrészporos behintése az általános eljárás. A mezőgazdasági boltokban kapható nagy kiszerelésben az úgynevezett útsó (keverhetjük homokkal). A só használata terheli a környezetet, kifejezetten káros üledékes kőzetek alkalmazásánál, de hosszú távon a beton burkolatok is megsínylik. Ennél jóval kedvezőbb a fűrészpor alkalmazása. Beszerzése ugyan körülményesebb, de teljesen veszélytelen a burkolatainkra, amelyek hosszú élettartama mindenképpen kifizetődővé teszi ennek az anyagnak a használatát.

  • Kertünkben az elhalt növényi részeket, leveleket össze kell gyűjteni (ha mód van rá, komposztálni), a hidegre érzékeny növényeinket télen is fagymentes helyre kell tenni.

Segítségkérési lehetőségek

  • Elektromosáram- és gázszolgáltatás egyidejű, tartós kimaradása esetére javasolt az átmeneti szállás megoldása rokonoknál, ismerősöknél;

  • Az áram- és gázszolgáltatás kimaradása esetén kérjen segítséget a szolgáltatók havi, rész- vagy éves számlán lévő hibabejelentő telefonszámán;

  • Kérjen segítséget a szomszédoktól, a ház közös képviselőjétől, a települések helyi lapjaiban és társasházak hirdető tábláin olvasható segélyhívó telefonszámok valamelyikén;

  • Mobiltelefonja legyen üzemképes, feltöltött.

Forrás és további információk

www.elmu.huwww.e.on.huwww.demasz.huwww.emasz.huwww.edfdemasz.hu

 

Tájékozódási lehetőségek

Egyes útszakaszok téli üzemeltetésével kapcsolatos információkat és az üzemeltető elérhetőségeit (telefon, e-mail) megtalálja aKözlekedésfejlesztési Koordinációs Központ honlapján (http://www.3k.gov.hu) vagy az www.utadat.hu weboldalon.

Az útviszonyokról és a közlekedési helyzetről a közútkezelő központi Útinform,

Tel.: +36/1-336-2400

Tel.: +36/1-336-2401

Tel.: +36/1-336-2402

Tel.: +36/1-336-2403

vagy megyei diszpécserszolgálatain, illetve a közútkezelő honlapján www.kozut.hu lehet információkat kérni. További információk az időjárásról az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapján: www.met.hu

 

Segítségnyújtás krónikus betegek, várandós nők, egyéb ellátásra szoruló személyek számára

Különösen fontos, hogy a krónikus betegek, várandós kismamák, vagy más olyan személyek, akik rendszeresen gyógyszert szednek, vagy egyéb kezelésre szorulnak, felkészüljenek a téli rendkívüli időjárási körülményekre.

Javasolt, hogy állítsanak össze„készenléti csomagot”, amelyben megtalálják gyógyszereiket és a kezeléshez szükséges eszközöket, illetve ha hosszabb ideig elzárja a településüket a hó, akkor is tudjanak magukról gondoskodni, vagy tudjanak megfelelő helyről segítséget igényelni. Ennek érdekében tároljanak otthon megfelelő mennyiségű tartós élelmiszert és folyadékot, valamint jelezzék helyzetüket az egészségügyi és szociális ellátó intézményben.

A várandós nők a szokásosnál is gondosabban készüljenek fel a váratlan elindulásra a megfelelő csomag összekészítésével. Amennyiben a kismamát magángépjárművel szállítják a kórházba, elindulásukat és az útvonalat jelezzék a kórház felé.

Valamennyi esetnél javasolt, hogy a betegek, kismamák a közvetlen szomszédaikat tájékoztassák helyzetükről – a szomszédok legyenek figyelemmel a rászorulókra és hívjanak segítséget, ha rendkívüli eseményt tapasztalnak.

A segítségkéréshez szükséges elérhetőségek:

Mentőszolgálat www.mentok.hu 104-es telefonon.

Rendőrség www.police.hu 107-es és 112-es központi általános hívószámok.

Katasztrófavédelem www.katasztrofavedelem.hu központi, területi és helyi szervei 105-ös általános telefonszám.

 

A létfontosságú infrastruktúrák (kritikus infrastruktúrák)

A kritikus infrastruktúra fogalma az utóbbi évtizedben jelent meg a hazai szakmai életben és várhatóan teret hódit a köznyelvben is, ahogy a lakosság számára is ismertté és tudatossá válik a kritikus infrastruktúrák védelmének fontossága.

De mi is az, hogy kritikus infrastruktúra és mitől lesz egy infrastruktúra (vagy annak eleme) kritikus?

A fogalom teljes körű értelmezéséhez szükséges annak egyes elemeit vizsgálni. Az egyik összetevő az infrastruktúra, amelynek általános fogalma viszonylag egységesen értelmezett. A fogalom a gazdaságtudományban jelent meg, mint olyan gazdasági feltételek (úthálózat, kikötők, közművek, műtárgyak, közoktatás stb.) gyűjtőneve, amelyek nem vesznek részt közvetlenül a termelési folyamatban, de közvetve befolyásolják a termelés fejlesztésének lehetőségeit.

Ennek analógiája alapján a műszaki infrastruktúrák közé az alapvető létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok tartoznak, amelyek alapjai – létesítési és üzemeltetési feltételei – valamilyen konkrét célt megvalósító létesítményeknek. A társadalmi értelemben vett infrastruktúra ebből következtetve mindazon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége, amelyek egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtik, a gazdaság működését elősegítik, illetve lehetővé teszik.

A kritikusság lényege röviden úgy ragadható meg, hogy kritikus minden „dolog” amelyek megsemmisülése, működésének vagy szolgáltatásainak alacsonyabb szintje, elérhetőségének megszűnése vagy csökkenése valamilyen támogatott objektumra, folyamatra jelentős (ebben az esetben egyértelműen negatív) hatást gyakorol.

A felsorolt példák alapján megfogalmazható a kritikus infrastruktúra általános fogalma, azaz egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összessége vagy ezek részei, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire negatív hatással jár.

A kritikus infrastruktúrák védelme alapvetően nemzeti feladat, saját felelősség szerint kialakítandó tevékenység, amelyre vonatkozóan az EU általános iránymutatásokat fogalmazott meg azzal a céllal, hogy minden tagállamban felhívja a figyelmet a várható, és valószínűsíthető esetek jelentőségére.

Fontos, hogy bevonjuk az érintetteket az állami felügyelettől a fogyasztói felhasználásig. Közösen törekednünk kell arra, hogy biztosítsuk a létfontosságú infrastruktúra elemei által nyújtott szolgáltatások országos, területi és akár helyi szinten történő folyamatosságát egyaránt.

A kritikusinfrastruktúra-védelemmel kapcsolatos feladatai ellátása során a professzionális integrált katasztrófavédelmi szervezet kiemelt célja a lakosság életének és vagyonának, biztonságának, a kiemelkedő társadalmi jelentőségű közszolgáltatásokfolytonosságának biztosítása, valamint a meglévő közfeladatok (a közbiztonság) hatékonyabb ellátása.

 

Közszolgáltatás téli időjárási körülmények között

A téli időjárás általában akkor okoz problémát, ha a hőmérséklet tartósan és jelentősen alacsonyabb a megszokottnál, illetve ha a hosszan tartó, vagy intenzív csapadékhullás miatt a megszokott mértéket jelentősen meghaladó mennyiségű hó esik.

Az ilyen szélsőséges téli időjárás nem túl gyakori, bekövetkezésére azonban számítani lehet. A hőmérséklet jelentős mértékű csökkenését az időjárási szakemberek viszonylag nagy pontossággal előre tudják jelezni, így általában van idő a felkészülésre. Ebben az időszakban célszerű naponta megtekinteni az Országos Meteorológiai Szolgálat honlapját http://www.met.hu.

A nagy hideg hatására a vegyi üzemek kültéri területén lévő szerelvények lefagyhatnak, az érzékelők működésképtelenné válhatnak, a csővezetékekben lévő anyagból a víz kifagyhat, mely duguláshoz, esetleg a csővezeték töréséhez vezethet.

Az elektromos áram felhasználásának várható növekedése miatt átmeneti zavarok keletkezhetnek az áramszolgáltatásban, amely befolyással lehet egyes folyamatirányítási rendszerek működésére.

 

Az alábbi elérhetőségeken lehet bejelenteni, ha nincs áram /gáz/ megközelíthetetlen a település

Villamosenergia:

ELMÜ Hálózati Kft. +36 40 383940

ÉMÁSZ Hálózati Kft. +36 40 383940

DÉMÁSZ Hálózati Elosztó Kft. +36 40 822000

E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt.: +36 80 205020

E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt.: +36 80 533533

E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt.: +36 80 210310

Gázenergia:

E.ON Dél-dunántúli Gázhálózati Zrt.: +36 80 424242

E.ON Közép-dunántúli Gázhálózati Zrt: +36 80 301301

A speciális téli munkavégzés szabályai, a kültéren alkalmazott munkaeszközök jellemzői

Ahogyan a nyári forróságban, úgy a dermesztő hidegben is speciális kötelezettségei vannak a munkaadóknak. A mínusz fokokban a szabad ég alatt vagy hideg irodában dolgozóknak védőfelszerelés jár extra pihenőidővel és kötelező forró teával. A szabályokat érdemes betartani: a mulasztás akár több millió forintjába is kerülhet a cégeknek.

A 3/2002. (II.8.)SzCsM-EüM együttes rendelet 7. § (8) bekezdése rendelkezik a kedvezőtlen klímakörnyezetben történő munkavégzés szabályairól, így a hidegben történő munkavégzésről is. Abban az esetben minősül hidegnek a munkahely, ha a várható napi középhőmérséklet a +4 fokot nem haladja meg szabadtéri munkahelyen, illetve zárt téri munkahelyen nem éri el a +10 fokot a munkaidő több mint felében.

A pihenő- és melegedőhely szintén előírás a kinti, hideg munkavégzés esetén. Követelmény, hogy a helyiség alkalmas legyen pihenésre, illetve az átlaghőmérsékletnél melegebb legyen.

A szabályozás szerint óránként öt perc pihenőidőt kell biztosítani a dolgozók számára, ez idő alatt a melegedőhelyen elfogyaszthatják teájukat. Nagyobb hidegben a munkáltató természetesen ennél több időt is szánhat a kint dolgozók átmelegedésére. A fenti előírásokon túl a munkáltató saját maga rendelkezhet úgy, hogy milyen más módon teszi elviselhetőbbé a téli időszakot és a nagy hideget dolgozói számára.

  • a szervezett munkavégzés a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és a 3/2002. (II. 8) SzCsM-EüM együttes rendeletben meghatározottak szerint;

  • hólapát, csákány (a szerszám állapotát használat előtt ellenőrizni kell);

  • motoros hóeke (a használati utasításban foglaltak betartása fontos);

  • a kéziszerszámok fogásbiztonsága csökken a különféle kesztyűk használata és a hidegben elgémberedő ujjak miatt;

  • az elektromos szerszámok kültéri használatánál fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy beázás esetén áramütés-veszélyessé válhatnak;

  • a munkavégzés általános veszélyei kiegészülnek a csúszós felületek és a vastag öltözet miatt nehezebbé váló mozgás okozta veszélyekkel.

Forrás és egyéb információk: http://www.mfor.hu/cikkek/Munkavegzes_hidegben__hatosagi_ellenorzesek_lehetnek.html

Ruházat, réteges öltözködés

  • Fontos a réteges öltözködés, pamut, vagy egyéb nedvszívó alsó ruházat.

  • A vizes ruhát lehetőség szerint azonnal szárazra kell cserélni.

  • Külön figyelmet kell fordítani a meleg, száraz, vízzáró lábbelik használatára.

Nagyon fontos, hogy a kabátunk alatt több réteg ruhadarabot viseljünk, hiszen így felvehetjük a harcot a hideg ellen, de le is vehetjük azt, ami felesleges. Az őszi és téli hidegben nem feltétlenül az jut először eszünkbe, hogy levegyünk magunkról akár csak egy pulóvert is. Inkább még jobban felöltöznénk. Ez azonban nem feltétlenül az egyetlen megoldás. Lássuk, milyen rétegeket kell magunkra ölteni ahhoz, hogy ruházatunk ne csak divatos legyen, hanem a hideg ártalmaitól, és így a megfázástól, a náthától is megvédjen bennünket.

A legalsó réteg:

Nagyon fontos, talán téli öltözetünk legfontosabb rétege. Télen elengedhetetlen a szárazon tartás, ezért muszáj, hogy a legalsó rétegnek megfelelő ruhaneműt válasszunk. Olyat, amely felszívja és elpárologtatja a nedvességet.

A középső réteg:

Ez a réteg segít megőrizni a meleget, ezért hőtartó rétegnek is nevezzük. Ám nem mindenkinek van szüksége még plusz melegre. Ebben a rétegben könnyű, de hőtartó, polár anyagokból készült darabokat viseljünk!

Felső réteg:

Ez a réteg az "attól függ" kategória. Azaz az időjárás függvénye, szélálló dzsekiről, kabátról lehet szó. Ez elengedhetetlen a hideg téli szél ellen. Olyan darabot válasszunk, amely nem engedi, hogy a szél a nyirkos alsó rétegig hatoljon, de kiengedi a hőt. A réteges öltözködés különösen testedzéskor nagyon fontos, hiszen így a keletkező izzadságot könnyedén elpárologtatja az öltözet, nem alakul ki a vizes érzés. A hideg beköszöntével érdemes betartani a réteges öltözködés szabályait, hiszen ezzel komoly lépéseket tehetünk a betegség megelőzése érdekében.

Forrás és egyéb információk: http://www.hazipatika.com/topics/natha_influenza/articles/A_reteges_oltozkodes?aid=20061006101635

 

Étkezés, italfogyasztás

Sokan úgy gondoljuk, hogy télen a hidegben többet kell ennünk, s gyakran a nehezebb, zsírosabb, laktatóbb ételeket kívánjuk. Ennek eredménye, hogy a tavasz kezdetére néhány kilóval többet nyom a mérleg, sőt még fáradtak, levertek is vagyunk, amit a téli hónapokban kialakult vitaminhiánynak tulajdonítunk. Van benne igazság, de nem feltétlenül kell, hogy mindez így történjen.

Egy kis odafigyeléssel (mind a táplálkozás, mind az életmód terén), csökkenthetők a szervezetünket terhelő, évszakhoz kötődő kellemetlenségek. A kiegyensúlyozott táplálkozás, a helyes életvitel, a megfelelő mennyiségű és intenzitású testmozgás nemcsak nyáron, hanem a hidegebb hónapokban is megvalósítható.

Tény, hogy a tavaszi és a nyári hónapokban sokkal több zöldség és gyümölcs érhető el és fogyasztható, azonban a megfelelő vitamin- és ásványi anyagbevitel télen is kivitelezhető. A déli gyümölcsök számos fajtája ma már Magyarországon is egész évben kapható. A citrom, mandarin, narancs, kivi, grapefruit, valamint egyes zöldségfélék, pl. zöldpaprika, káposzta, karalábé, kelbimbó, karfiol jelentős C-vitamin források.

Télen, a gyakoribb légúti fertőzések megelőzésében is fontos szerepet játszanak, mivel segítik az immunrendszer működését. Emellett antioxidáns, sejtvédő és sebgyógyulást elősegítő hatásuk sem elhanyagolható. A felnőttek napi C-vitamin szükséglete 60 mg, amit megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztással nem nehéz fedezni. Mivel a C-vitamin hiánya fáradékonyságot és a fertőzésekkel szembeni ellenállóképesség csökkenését okozza, fontos, hogy télen is megfelelő mennyiségben jusson a szervezetbe, lehetőleg nyers zöldségek, gyümölcsök formájában. Ennek azért nagy a jelentősége, mert a C-vitamin hő (sütés, főzés) hatására bomlik, és a készételben kevesebb lesz, mint a nyersben. A zöldpaprikából, káposztából azonban finom saláták is készíthetők hőkezelés nélkül, illetve minimális hőkezeléssel.

Ha étrendünkben naponta szerepel változatosan zöldség, gyümölcs, teljes őrlésű pékáru, gabonatermék, hús és húskészítmény, tej és tejtermék, valamint hetente halétel, száraz hüvelyes, olajos magvak, és heti 3-4 db tojás, akkor vitaminkészítmények nélkül is tudjuk biztosítani a szervezet vitamin- és ásványianyag-szükségletét.

A megfelelő zöldség- és gyümölcsfogyasztással számos mikrotápanyagot juttatunk a szervezetbe. Magas víztartalmuk révén a folyadékszükséglet biztosításában is fontos szerepet játszanak. Egy felnőtt szervezetnek kb. napi 1,5-2 liter folyadékra van szüksége, ami a sportolás, testmozgás függvényében jelentősen megnövekedhet. A megfelelő folyadékfogyasztás szükséges a szervezet sejtjeinek működéséhez, a fizikai erőnléthez (kevés folyadék fogyasztása esetén fáradékonyság, fejfájás léphet fel). Nyáron általában több folyadékot fogyasztunk a hőség miatt, de nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy a szervezetnek télen is működnie kell, amihez a megfelelő mennyiségű folyadék nélkülözhetetlen.

 

A kihűlés, elfagyás veszélye és az ezzel kapcsolatos teendők

A fagyási sérülés elsősorban a lábakat, kezeket, orrot, füleket veszélyezteti, és komolyabb lehűlés esetén külső segítség nélkül nincs esély a fagyhalál elkerülésére.

A hideg hatására beindul a szervezet védekező reflexe, amelynek következtében érösszehúzódás, érszűkület jellemzi a hidegnek kitett területeket. A védekező mechanizmus a későbbiekben azonban káros következményekkel jár, hiszen a tartós érszűkület miatt sérül az adott területek oxigén- és tápanyagellátása. Mindennek következtében a legkisebb erekben vérrögök keletkezhetnek, amelyek az adott erek elzáródásához, a keringés megszűnéséhez és végső soron szöveti elhaláshoz vezetnek.

A fagyási sérülés fokozatai:

  • Elsőfokú fagyás. Az elsőfokú fagyás a bőr fehéres, sárgás elszíneződésével jár, zsibbadó, égő érzés kíséri, néhány óra múlva vizenyő jelentkezhet. Napok múlva a fagyott testrészt borító bőr hámlani kezd, ami hetekig tarthat.

  • Másodfokú fagyás. A másodfokú fagyást a bővérűség, a vizenyő, majd körülbelül 12 óra múlva a hólyagképződés jellemzi. A hólyagokban víztiszta vagy fehéres folyadék van, a hólyagokat vérbő szegély veszi körül. A vizenyő egy héten belül eltűnik, a hólyagok két-három hét alatt beszáradnak és helyükön fekete pörk alakul ki. A pörk leválása után sérülékeny, vékony lesz a bőr. Jellemző, hogy a bőr érzőműködése megszűnik, fonákérzés, illetve fájdalom jelentkezik.

  • Harmadfokú fagyás. Harmadfokú fagyás esetén a bőr teljes vastagságában sérül, de érintett lehet a bőralja is. A viaszos színű területről zavaros váladék szivárog, a sérült terület határán hólyagok alakulnak ki, az egész fagyott testrész megdagad. Napok alatt kialakulhatnak a mélyebb szövetek elhalására utaló tünetek is. Fekete, kemény, száraz pörk alakul ki, ami végül leválik, és a bőrön fekélyek képződnek. A harmadfokú fagyást kifejezett lüktető, nyilalló fájdalom kíséri.

  • Negyedfokú fagyás. Negyedfokú fagyás esetén a bőr, az izomszövet és a csont is elhal. Üszkösödés indul, a sérült szövet fekete, száraz, mumifikált.

A fagyási sérülések kezelése:

  • A fagyás felismerése az előbb felsorolt tünetek alapján nem nehéz, a kezelést azonnal meg kell kezdeni! A végtagok felületes fagyását a helyszínen lehet úgy kezelni, hogy meleg kézzel tartós, állandó nyomást gyakorlunk a területre, dörzsölés nélkül.

  • Az ujjakat hónaljba helyezzük, a lábujjak és a sarok fagyása esetén a lábbelit le kell venni, a lábat megszárítani és száraz zoknival, illetve egyéb száraz lábbelivel fedni.

  • A fagyási sérüléseket mindig szárazon, hintőporral kell kezelni, krémezni, a nedves kötés ellenjavallt.

  • A testhőmérsékletnél valamivel melegebb hőmérsékleten történő melegítés jelentős mértékben csökkentheti a szövetelhalást. Ha mindezt hideg környezetben kell megtennünk, akkor a fagyott részt nem szabad felmelegíteni, hiszen az újrafagyás során a szövetelhalás veszélye megnő.

  • A felmelegítést 32-40 C fokos vízzel a legcélszerűbb végezni, nem ajánlott a száraz meleg (kályha, nyílt tűz) használata, hiszen nehéz a hőmérsékletet szabályozni.

  • Felmelegítés után fontos a fertőzés megelőzése. Enyhe esetben fertőtlenítő hatású áztatással kezelhetjük a helyi fertőzéseket, míg mély fertőzések kezelésekor antibiotikumra is szükség lehet. Tetanuszoltás adása kötelező.

  • Sebészi beavatkozást a fagyás után egy-két héttel érdemes mérlegelni, hiszen amíg be nem bizonyosodik, hogy az adott terület elhalt, addig kerülni kell a műtéti beavatkozást.

Folyton hideg végtagok – Betegség tünete is lehet:

  • Hideg időben végtagjaink hamar lehűlnek – a jelenség természetes, és ebben a formában egyáltalán nem kóros. A végtagok külső hőmérséklettől független, állandó hideg tapintása azonban betegség jele lehet, amit érdemes kivizsgáltatni.

  • A végtagok hőmérséklete a bennük tapasztalható véráramlás függvénye. Hideg környezetben a szervezet az élet fenntartásához nélkülözhetetlen szervekbe csoportosítja a vér nagy részét, hogy azokat melegen tartsa és változatlan tápanyag- illetve oxigénellátással biztosítsa megfelelő működésüket. Ennek eredményeképpen a kevésbé lényeges perifériás részeken, mint a végtagok bőrében, relatív vérszegénység alakul ki s okoz hűvösséget.

  • Az állandóan hideg kéz és hideg láb hátterében valamilyen keringési vagy idegrendszeri problémát kell keresnünk, amely a végtagok rossz vérellátását okozza.

Forrás és egyéb információk:

http://www.webbeteg.hu/cikkek/elsosegely/993/fagyasi-serules

 

Alkalmi szabadtéri „melegedők” tűz- és robbanásveszélyes helyzetei

Alkalmi melegedők kialakítása esetén be kell tartani a tűzrakás szabályait. Ismeretlen összetételű anyagot nem szabad a tűzre dobni. A tűz begyújtásához használt folyékony éghető anyagokat csak a tűz meggyújtása előtt szabad használni, a tárolóedényből közvetlenül az égési térbe, továbbá a felhasználandó tüzelőanyagra önteni tilos, mert robbanást, égési sérülést okozhat.

 

Segítség a hajléktalan embertársaink számára (melegedőhelyek, hajléktalanszállók)

Téli időszakban különösen fontos, hogy fokozott figyelemmel legyünk az utcán tartózkodó hajléktalan embertársainkra. A Menhely Alapítvány diszpécser-szolgálata (Tel.: +36-1/338-4186) éjjel-nappal fogadja a bejelentéseket.

A Menhely Alapítvány segítséget nyújt az elhelyezéssel kapcsolatos krízishelyzetek megoldásában, információkat ad a hajléktalanellátó intézményekkel kapcsolatosan, fogadja a közterületeken krízishelyzetbe került hajléktalan emberekkel kapcsolatos bejelentéseket, koordinálja a téli krízisellátási tevékenységeket, valamint az adományok felajánlását.

További információk

www.menhely.hu

Segítséget nyújthat még:

  • Magyar Vöröskereszt Országos Igazgatóság (Budapest, Arany János utca 31. tel: 06-1-374-1300) által működtetett Férfi Hajléktalan Szálló és Nappali Melegedő (Budapest, XXI. Ady Endre út 64. tel: 06-1-276-56-54).

http://www.voroskeresztbp.hu/content_26-hu.html

  • Magyar Máltai Szeretet Szolgálat Egyesület (Budapest XII. Szarvas Gábor út 58-60. tel: 06-1-391-4700, 06-1-391-4704).

http://www.maltai.hu/

  • Baptista Szeretetszolgálat Alapítvány (Budapest, Utcafront iroda. tel: 06-1-260-9855)

http://baptistasegely.hu/

  • Katolikus Karitász (Budapest, XI. Bartók B. 30. ügyfélszolgálat: 06-1-372-0910)

http://www.karitasz.hu/

Nógrád megyében található menedékhelyek és hajléktalanszállók listáját az alábbi elérhetőségen található közleményünkben találja:

http://nograd.katasztrofavedelem.hu/hirek/3081-melegedohelyek-hajlektalanszallok-listaja

 

A kijelölt helyeken sportoljon:

  • Tartsa be a biztonsági előírásokat!

  • Figyeljen az oktató instrukcióira! A sérülések gyakoribbak a kezdőknél, ráadásul a kezdetben beidegződött rossz szokásokat később sokkal nehezebb kijavítani.

  • Ellenőriztesse a felszerelését, vagy béreljen jó minőségű felszerelést használó cégtől.

  • Mindig a tudásának megfelelő felszerelést használja. A hosszabb sílécekkel nehezebb fordulni, míg a nem megfelelő kötés balesetveszélyes.

  • A csizmát úgy kell megválasztani, hogy a boka ne tudjon benne mozogni.

  • Figyeljen oda, hogy a kötés megfelelő legyen! Higgye el, a külföldön történő lábtörések ellátása sokkal több gonddal jár!

  • Bármi is történjen, ne a barátaitól kölcsönözzön felszerelést! Ez a sérülés kockázatát nyolcszorosára növeli!

  • Alaposan melegítsen be! Pár percig nyújtsa a combizmokat, a csípő és a fenék izmait!

  • Minden egyes alkalommal legalább 30 másodpercig tartsa ki a nyújtást. Nem szabad, hogy fájjon!

  • Ismerje fel, mikor van szüksége egy kis pihenőre! A legtöbb sérülés délután, illetve este történik, a fáradtság miatt.

  • Ne essen kísértésbe! Mindig csak a tudásszintjének megfelelő pályát válassza! A baleseti statisztikák arról árulkodnak, hogy sokkal nagyobb a baleset kockázata, ha egy sokkal tapasztaltabb partnerrel próbál meg lépést tartani.

  • Viseljen megfelelő, réteges ruházatot! Ne felejtse el a jó minőségű napszemüveget, védőszemüveget és a naptejet!

  • Viseljen védősisakot! Tudnia kell azonban, hogy egyetlen sisak sem védi meg azokat, akik túl gyorsan és/vagy vakmerően csúsznak.

  • Soha ne csússzon egyedül, és legyen tisztában azzal, hol van lavinaveszély. Fontos tudni, hogy a fák lelógó lombkoronája által takart hó-szakadék igen veszélyes. Ráadásul minél jobban próbál kikecmeregni belőle, annál inkább belesüllyed. A túlélés esélyei minimálisak, különösen, ha nincs velünk egy partner, aki segíthet kiszabadulni.

  • Sose próbáljon meg lezárt pályán lesiklani. Nemcsak a sérülés kockázatával, hanem büntetőjogi felelősséggel is járhat. A lesiklópályák lezárásának jó oka van, még akkor is, ha annak oka az ön számára nem nyilvánvaló.

Ruházat és védőfelszerelés

A téli hidegben végzett sportolás egyrészről kiváló egészséget és állóképességet igényel, másrészről pedig megfelelő felszerelést és ruházatot.

Ha ezek közül valamelyik hiányzik, könnyen megsérülhetünk. Könnyű azt belátni, hogy a téli sportoláshoz, amikor a kinti hőmérséklet 0 fok vagy az alatt van, réteges, meleg öltözékre van szükségünk, hogy az izmok, ízületek és szalagok megfelelő hőmérsékletben "dolgozhassanak". Rossz öltözékkel veszélyeztetjük izmaink, ízületeink egészségi állapotát, amelyek erős igénybevétel esetén könnyen törhetnek, szakadhatnak.

Tájékozódás a téli természetben

Megfelelő térkép, tájoló és ezek ismerete, feltöltött mobiltelefon szükséges az elinduláshoz. Az ismeretek hiánya súlyos következményekkel járhat, mert a meredek, ismeretlen sziklás terepen könnyű eltévedni, különösen rossz látási viszonyok között: ködben, havazáskor. Készüljön fel előre az útvonal, a pihenőhelyek, a segítségkérésre alkalmas eszközök megismerésével.

Jellemző sportsérülések

A síbalesetek többsége azért következik be, mert nem kellőképpen melegítünk be, csak félvállról vesszük a szervezetünk felkészítését, esetleg hiányos védőfelszereléssel indulunk útnak.

Pedig alapos bemelegítéssel, védőeszközök használatával (fejvédő sisak) nagymértékben csökkenthetjük a sérülések kockázatát. A leggyakoribb sérülések a térd, a kéz, a vállöv és a fej sérülései.

Ha izomzatunkat, ízületeinket és ínszalagjainkat terhelés előtt alaposan átmozgatjuk, akkor baleset esetén jó esélyünk van arra, hogy ízületeink, illetve szalagjaink "csak" megnyúlnak, nem szakadnak el. Téli sportoláskor legtöbben esés vagy ütközés miatt sérülnek meg, de a nagy hideg is okozhat komoly gondokat.

Forrás és egyéb információk:

http://www.webbeteg.hu/cikkek/sport_egeszseg/7321/teli-sportserulesek-megelozese-

Azonnali segítségnyújtási lehetőségek

A sportolásra kijelölt helyeken általában elsősegélynyújtó állomások működnek, de laikus segítségnyújtás során is alkalmazni kell a végtagok rögzítésére, vérzéscsillapításra vonatkozó szabályokat. Eszméletvesztés, gerincsérülés gyanúja, komolyabb sérülés eseténhívjon mentőt.

 

Korcsolyázás, sportolás helyének megválasztása

Befagyott állóvíz esetén:

A part közelében a jég rendszerint vékonyabb, néha üreges, ezért könnyebben törik. Beszűküléseknél az áramlatok gyengíthetik a jeget, a meleg források különösen veszélyesek, mert nem mindig hoznak létre jégmentes helyeket, hanem csak elvékonyítják a jeget, és ez nem látható.

Befagyott folyóvizek esetén:

Kevésbé biztonságos a hójég, amely nem átlátszó – a hóra esett eső vagy az olvadás hatására – állaga kásásnak tűnik. A legbizonytalanabb az üreges jég, amely lehet ugyan átlátszó, de a jég belsejében jól látható légbuborékok képződtek. Ennek a legkisebb a teherbírása.

  • Folyókanyarok külső oldalán is vékony jégréteggel kell számolni. Sebes folyású, vagy kőtömbökkel telített szakaszon a jég szintén lényegesen vékonyabb.

  • A jégre lépés előtt vizsgáljuk meg annak minőségét. A legbiztonságosabb a jól átlátszó, homogén állapotú jég.

  • Sűrű hótakaró alatt a jég vékonyabb, mint a hómentes helyeken. Legalább 8-10 cm-es jégtakaró szükséges a biztonságos téli jeges sportoláshoz, de 12 cm-es jégvastagság esetén már biztonságban érezhetjük magunkat. A jég a tavakon, nyílt vizeken soha nem egyforma vastag, ezért ne kíséreljünk meg rajta átkelni.

Fontos tanácsok:

Soha ne egyedül menjünk a jégre kikapcsolódni! Legalább ketten, optimális esetben hárman együtt sportoljunk, így tudunk egymásra figyelni, illetve egymáson segíteni baj esetén. Fontos a ruházat helyes megválasztása. Testhez simuló több rétegű, lehetőleg kis nedvszívó tulajdonságú (termo, orkán, pamut) ruhákat válasszunk. Ezek lassan engedik át a vizet, így ha vízbe esünk, nem nagy súllyal húznak le és lassabban hűl ki a testünk. A jégen nyugodtan és egyenletesen lépkedjünk, ha elesünk, könnyebben beszakad a jég. Síbottal vagy bottal ellenőrizzük az előttünk lévő jég vastagságát, szilárdságát.

 

A jég beszakadása esetén követendő magatartás

  • A jég beszakadását rendszerint már előre jelzi a ropogás és a recsegés és a jég felületének süllyedése. Ekkor a beszakadás esetleg még elkerülhető.

  • Azonnal hasaljunk a jégre (nagy fekvési felület), lehetőleg arccal a part felé. Lassú, nyugodt mozdulatokkal (mindig a lehető legnagyobb felfekvési felületen) kússzunk a part felé.

  • Ha a jég a korábbi előjelek nélkül szakad be, vagy túlságosan későn reagálunk és már beszakadt alattunk, azonnal tárjuk szét karunkat és dőljünk előre, minden eszközzel gátoljuk meg, hogy a jégfelület alá csússzunk vagy lemerüljünk a vízbe.

Ha a jégfelület alá kerülünk:

  • Tartsuk nyitva a szemünket és nézzünk felfelé.

  • Ha a jég hóval fedett, a közelben levő jégtörés helyét a fénysugár alapján fel lehet ismerni. Ha a jeget nem fedi hó, a víz és a jég egyforma fénytörése miatt a jég beszakadásának helye csak igen nehezen ismerhető fel. Folyóvíz esetén az áramlás miatt a jég beszakadásának helyét valószínűleg akkor sem lehet már elérni, ha tudjuk, hogy hol van, a túlélés esélye ilyenkor igen csekély.

  • Próbáljunk meg a felsőtestünkkel újból a jégfelület fölé jutni. Végezzünk lábunkkal lökésszerű úszó mozdulatokat, a karunkkal és súlyáthelyezéssel segítsük a lábmunkát. Amennyiben így nem sikerül a jég fölé jutni, próbáljunk meg a jég beszakadásának helyével szembeni oldalon egyik lábunkkal a jég felületére jutni és ezután a kezünkre és lábunkra támaszkodva testünket oldalt a jégfelületre tolni.

  • Ha a jég újból beszakad, vágjunk magunknak utat a part felé, addig míg ki nem jutunk a partra vagy teherbíró jégfelülethez nem érünk. A víz hőmérséklete a jégfelület alatt 0-4 fok, vagyis már 20-30 másodperc után hidegsokk következhet be (vérkeringési zavarok, a szívműködés leállása).

A jégről mentés szabályai

Mások bajba kerülése esetén a következő módon nyújthatunk segítséget:

  • Ne egyenes tartásban, hanem hason csúszva közelítsük meg a jég közé került embert (ellenkező esetben mi is veszélybe kerülhetünk, alattunk is beszakadhat a jég).

  • Ne közelítsük meg egészen a jég beszakadásának helyét (a jég törékeny). Az utolsó szakaszt hidaljuk át segédeszközökkel (hosszú ággal, bottal, kötéllel, nadrágszíjjal, esetleg többet összekötve, vagy ruhadarabokkal).

  • Vigyázat: ne húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a ruhája ujjánál fogva, mert ruhája a varrásoknál könnyen elszakadhat.

  • Ha több ember van a helyszínen, akkor alkossunk láncot úgy, hogy mindenki hason fekve az előtte levő lábát fogja. Ezáltal az elől lévőt a mentés során a többiek hatékonyan támogatják.

  • Az odanyújtott segédeszközökkel húzzuk ki a szerencsétlenül jártat a jégre, majd a beszakadás helyétől a partra.

  • Ha a szerencsétlenül járt már a jég alá került, már csak felkészült szakemberek tehetnek kísérletet a mentésre, így mielőbbi értesíteni kell a tűzoltóságot a 105-ös segélyhívó számon.

  • A jeges vízből mentett embert ne vigyük azonnal túlfűtött, meleg helyre. Miután a jeges ruházatától megszabadítottuk, dörzsöléssel próbáljuk a vérkeringését beindítani. Az ilyen embert minden esetben orvosi elsősegélyben, orvosi ellátásban kell részesíteni.

  • Ha van mobiltelefonunk, azt mindig feltöltött állapotban vigyük magunkkal, így azonnal tudunk segítséget hívni. Érdemes figyelembe venni, hogy a mobiltelefon akkumulátora nagy hidegben hamarabb lemerülhet.

  • A közismert segélykérő telefonszámok ingyenesek, ezért a telefonkártya feltöltöttségétől függetlenül hívhatók. Ezek: 112, 105, 104, 107. Bejelentéskor mondjuk el nevünket, telefonszámunkat, valamint azt, hol és mi történt.

 

Segítségkérés külföldön

  • Kiutazás előtt tájékozódjon az adott ország segélyhívó telefonszámairól.

  • Az EU tagországaiban tett utazásunk során bármikor bajba kerülhetünk, és gyors segítségre lehet szükségünk. Ilyenkor úgy kell eljárnunk, mint idehaza: fel kell hívnunk a helyi rendőrség, mentők vagy tűzoltók segélyhívó számát. Amennyiben ezt nem tudjuk, jó megjegyezni az Európai Unió központi segélyhívó számát: 112

  • Ez a segélyhívószám valamennyi tagországban egységesen működik, napi 24 órában. A 112-es hívószám mobiltelefonról is elküldhető nem csak az EU tagországaiból, hanem a világ bármely országából.

  • A segélyhívásra a hívás kezelője az adott ország nyelvén és minden esetben angolul válaszol.

  • Az európai uniós segélyhívón kívül érdemes megjegyezni a tagországok saját segélyhívó számait is:

Ország

Rendőrség

Mentők

Tűzoltóság

Ausztria

133

144

122

Belgium

101

100

100

Bulgária

166

150

160

Ciprus

199

199

199

Csehország

158

155

150

Dánia

112

112

112

Egyesült Királyság

999

999

999

Észtország

110

112

112

Finnország

112

112

112

Franciaország

17

15

18

Görögország

100

166

199

Hollandia

112

112

112

Horvátország

92

94

93

Írország

999

999

999

Lengyelország

997

999

998

Lettország

02

03

01

Litvánia

113

112

112

Macedónia

112

124

123

Magyarország

107

104

105

Málta

191

196

199

Montenegró

122

124

123

Németország

110

112

112

Norvégia

112

113

110

Olaszország

113

118

115

Portugália

112

112

112

Románia

995

961

981

Spanyolország

091

061

080

Svájc

117

144

118

Svédország

112

112

112

Szerbia

92

93

94

Szlovákia

158

150

150

Szlovénia

113

112

112

Törökország

115

112

110

Ukrajna

02

03

01

 

Baleseti ellátás külföldön

  • A felmérések szerint csak a külföldre utazók harmada köt utasbiztosítást. Ennek egyik oka, hogy sokan úgy gondolják, nincs rá szükség, ha uniós országba mennek, hiszen ott a TAJ-kártya. A kellemetlen meglepetés akkor éri őket, amikor kiderül, hogy a külföldön kapott orvosi kezelésekre a külföldi ország szabályai és árai vonatkoznak. A legsúlyosabb anyagi megterhelést legtöbbször az esetenként több százezer forintos önrész jelenti.

  • Az EEK (Európai Egészségbiztosítási Kártya) hasznosnak bizonyulhat, ha uniós országba utazunk, de figyelembe kell vennünk, hogy ez nem utasbiztosítás, és nem óv meg minket a súlyos anyagi megterheléstől, ha valami balul sül el. Az alábbiakban az EEK és az utasbiztosítás közötti legfontosabb különbségeket soroljuk fel:

  • Míg az EEK-val csak szerződött egészségügyi szolgáltatóhoz fordulhatunk, addig az utasbiztosítás a magánorvosi ellátást is fedezi.

  • Míg az EEK csak a szükséges orvosi ellátást fedezi, addig az utasbiztosítás egyéb, a biztosítási szerződésben rögzített fedezeteket is tartalmaz (pl.: poggyászbiztosítás, halottszállítás, hozzátartozók kiutazása, ellátása, assistance stb.)

  • Az utasbiztosítás csak a szerződésben meghatározott összeg erejéig vállalja az ellátások térítését.

  • Ha csak EEK-val rendelkezik a biztosított, akkor az önrészt neki kell fizetnie, és nem számíthat annak visszatérítésére. Ezzel szemben az utasbiztosítás az önrészt is fedezi.

  • Bizonyos tagállamokban, ha csak EEK-val rendelkezik a biztosított, akkor az ellátás költségeit meg kell előlegeznie. Ezzel szemben az utasbiztosítással rendelkezők számára minden tagállamban a biztosító fizeti az ellátást.

  • A legjobb, ha évente egyszer kiváltja az Európai Egészségbiztosítási Kártyát, és minden utazás előtt utasbiztosítást köt. Ez utóbbi átlagosan napi 300 forintba kerül, vagyis nem éri meg kockáztatni, hiszen a külföldi kórházakban a legalapvetőbb vizsgálatokért is elkérhetnek két-háromezer forintnak megfelelő eurót, egy komolyabb műtét, például lábtörés önrésze pedig 100 ezres nagyságrendű is lehet.

  • Egy-egy utazás előtt érdemes végiggondolnunk, milyen baj érhet minket, és ennek megfelelően érdemes felkészülni valamennyi váratlan eseményre. Az utasbiztosítás megkötésénél el kell döntenünk, hogy mekkora értékhatárra kívánunk szerződni. Ehhez elsősorban azt kell átgondolnunk, hogy milyen messzire megyünk, mennyi időre utazunk el, és hogy milyen kockázatokat vállalunk (pl.: sport tevékenység). Komolyabb kockázatok esetében a biztosító kiegészítő biztosításokat is tud ajánlani.

Az utasbiztosítás az utazási kockázatokon túl a következőkre terjed ki:

  • a beteg vagy sérült hazajuttatása

  • a beteg látogatójának kiutaztatása

  • ha a biztosított kórházba kerül, a gyermekei hazajuttatása

  • információnyújtás a biztosított részére

  • tolmács biztosítása

  • sürgős esetben a családtagok értesítése, tájékoztatása

  • holttest hazaszállítása

  • a poggyász késése esetén az emiatt megvásárolt szükségleti cikkek (fehérnemű, tisztálkodó szerek stb.) térítése

  • a tervezettnél hosszabb idejű kint tartózkodás költségeinek térítése

  • úti okmányok elvesztése esetén a pótlás költségeinek térítése

  • pénzsegély biztosítása

  • jogi védelem (ügyvédi költség, óvadék stb.)

  • személygépjármű hazaszállítása

  • felelősségbiztosítás (akaratlanul, másnak okozott kár esetére)

  • nem orvosi jellegű ellátás költségeinek fedezése

  • a tervezettnél korábbi hazautazás megszervezése, költségeinek fedezése

Forrás és egyéb információk: http://www.aegondirekt.hu/biztositas/utasbiztositas/tudastar/utasbiztositas-gyakori-balesetek-a-sipalyan.php

 

Illusztrációs fotó: Balassagyarmati HTP