Magántulajdonú lakóingatlanok helyreállítása


Általánosságban a magántulajdonú lakóingatlanokban keletkezett károk helyreállításáról

A magántulajdonú lakóingatlanokban bekövetkezett károk helyreállításának célja az arra rászoruló, károsultak elemi lakhatási feltételeinek biztosítása. A Kormánynak nincs jogszabályon alapuló kötelezettsége a károk enyhítésére. Ez csupán vállalt kötelezettség.

A bekövetkezett természeti csapást követően, tulajdonképpen a beavatkozással párhuzamosan zajlik a károsodott építmények előzetes kárfelmérése. Fontos megjegyezni, hogy ez az előzetes kárfelmérés csupán egy kárbecslés. A károsodott ingatlanok száma, a károsodás mértéke települési szinten összesítésre kerül.

Ezen összesítést követően az érintett megyék megyei katasztrófavédelmi igazgatóságai az államigazgatási hivatalokkal együttműködve összesítik a megyei káradatokat, amik aztán országos szinten az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon kerülnek összesítésre, amely felterjesztésre kerül a katasztrófák elleni védekezésért felelős Belügyminiszter részére. Így a kormányzat a természeti csapás által érintett építmények számának, valamint azok károsodási mértékének tudatában már dönthet, hogy a központi költségvetés terhére indokolt-e támogatni a károsult ingatlanok tulajdonosait, azok elemi lakhatási feltételeinek megnyugtató megoldására.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója jelentést tesz a Belügyminiszter útján a Kormánynak az adott káresemény hatásairól. A kormányzat a káresemény által érintettek számának, a régió gazdasági-, társadalmi-, valamint szociális helyzete alapján dönt az állami kárenyhítésről. Amennyiben kárenyhítési kötelezettséget vállal a károsultak irányába, úgy azt jogszabállyal vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeivel, pl. egy kormányhatározattal hozza nyilvánosságra. A kormányrendeletben, vagy kormányhatározatban megállapítják, hogy mely eseménnyel kapcsolatosan vállal kárenyhítési kötelezettséget az állam, valamint, hogy a kárenyhítési összegek az adott év költségvetési törvényének mely címének terhére állapítják meg.

A Kormány a jogszabály-előkészítés, valamint a hatékony tárcaközi koordináció érdekében kinevezhet egy újjáépítési kormánymegbízottat. Az ő feladata összehangolni a helyreállítás, újjáépítés feladatait a Kormány részéről.

Ezt követően az érintett megyék védelmi bizottságai megalakítják a megyei helyreállítási és újjáépítési bizottságokat. A kormány – ha megválasztotta, akkor a kormánymegbízott útján – tájékoztatót küld az érintett megyei újjáépítési bizottságoknak, amelyek megküldik az érintett települési önkormányzatoknak. A tájékoztató támpontokat nyújt a települési önkormányzatok részére a helyreállítás menetére vonatkozóan.

A kárbejelenés módját és határidejét az érintett települési önkormányzat hirdeti ki, helyben, szokásos módon. A bejelentésre meghatározott végső határidő elmulasztása jogvesztő. A kárbejelentésre az ingatlan tulajdonosa, vagy használója jogosult, az illetékes polgármesteri hivatalban.

A polgármesteri hivatal ezeket a kárbejelentéseket összegyűjti, nyilvántartást vezet róluk, majd a bejelentési határidő lezárását követően az összesített adatokat megküldi a megyei újjáépítési bizottságnak.

A kárbejelentési adatlapok alapján már települési szinten elvégezhető egy előzetes kontroll, ahol megvalósul a kárenyhítésre nem jogosultak, ám mégis kárenyhítést igénylők elsődleges szűrése. A kárenyhítés alapvető feltételei:

  • a kár az adott természeti csapással összefüggésben keletkezett,
  • a károsodott ingatlan építési engedéllyel épült, vagy fennmaradási engedéllyel rendelkezik,
  • a károsodott ingatlan lakás céljára létesített és az ingatlan nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel van nyilvántartva, vagy ilyen feltüntetésre vár,
  • az ingatlant a káresemény idején a tulajdonos / haszonélvező életvitelszerűen lakta,
  • a tulajdonos nyilatkozik, hogy a kár keletkezésének időpontjában volt-e az ingatlannak érvényes biztosítása, valamint a kár más egyéb módon nem térül meg.

Az eddigi évek gyakorlata szerint nem támogathatóak azon ingatlanok, amelyek:

  • nem lakás céljára szolgáló építmények (üdülők, nyaralóépületek kormányzati döntés függvényében eshetőlegesen támogathatók),
  • lakhatáshoz nem szükséges helyiség, még akkor sem ha az a lakóépülettel közvetlen egybeépült (garázs, műhely),
  • magántulajdonban lévő, de nem életvitelszerűen lakott ingatlan,
  • lakáscélú, de egyéb tulajdonban lévő építmény,
  • bérlakásként, szolgálati lakásként hasznosított ingatlan,
  • nem támogatható a lakóingatlan, ha tulajdonosának lakhatási feltételei egyéb más módon megoldhatók (pl. abban az esetben, ha a károsult több lakóingatlannal rendelkezik, úgy nem válhat a kárenyhítési alanyává, mivel nem rászoruló, elemi lakhatási feltételei megoldottak), hiszen a Kormány célja a károsultak elemi lakhatási feltételeinek megteremtése.

A kárbecslést, és a kárenyhítésre vonatkozó kormányzati döntést követően megkezdődhet a kárfelmérés. Kárfelmérő csoportok alakulnak amelyek általában az első fokú építési hatóság munkatársaiból, a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság képviselőiből, valamint az önkormányzat munkatársaiból tevődnek össze.

A kárfelmérő munkacsoport ellenőrzi a károsultak által kitöltött kárbejelentő adatlapon szereplő adatok valóságtartalmát. A kárfelmérés során a munkacsoport felbecsüli az ingatlanban keletkezett kár mértékét, valamint a helyreállítási, kivitelezési költséget. A károsodott lakóingatlanok adatai, a károsodás mértéke, az ingatlan hasznos területe, komfortfokozata, műszaki állapota, készültségi fokozata a kárfelmérési adatlapon kerülnek rögzítésre. A kárfelmérést követően a kárbecsléshez hasonló módon összesítik először helyi, majd területi, végül országos szinten a káradatokat. Ezt követően az összesített kárértékek, és becsült helyreállítási költségek tudatában a kormányzat dönt a központi költségvetésből finanszírozható helyreállítási, újjáépítési költség pontos mértékéről. A Kormány esetlegesen jogszabályban rögzíti a kártalanítás feltételeit, követelményeit, szabályait. A Belügyminiszter a megyei újjáépítési bizottságok, valamit – ha kinevezték - az újjáépítési kormánymegbízott/miniszteri biztos javaslatai alapján dönt a települési keretösszegekről. A települési önkormányzatok részére megállapított települési keretösszeg maga a kárenyhítési támogatás. Az egyes károsultak támogatásának fontos szempontja a rászorultság mérlegelése. Ennek elbírálását, valamint a települési keretösszeg elosztását az önkormányzat látja el.

Nem központilag irányított kárenyhítés esetén a megrongálódott lakás helyreállítását, újjáépítését, lakás vásárlását szolgáló támogatás felhasználásának feltételeiről az önkormányzat nevében a polgármester köt megállapodási szerződést a károsulttal. A megállapodásban rögzítik:

  • a támogatási összeg mértékét,
  • a folyósítás időpontját,
  • a folyósítás feltételeit,
  • a felhasználás célját,
  • a rendeltetésszerű felhasználás igazolására szolgáló iratokat,v
  • a nem rendeltetésszerű felhasználás jogkövetkezményeit.

Bevett gyakorlat, hogy - az öngondoskodás elősegítése céljából - a biztosítással nem rendelkező károsultak csak akkor részesülhetnek kárenyhítésben, ha vállalják, hogy helyreállított, újjáépített, vásárolt ingatlanra – egy meghatározott időintervallumra – értékkövető biztosítást kötnek. Amennyiben nem történik meg a szerződéskötés, vagy a károsult a meghatározott időponton belül felmondja a biztosítást, úgy a központi költségvetés javára köteles a kárenyhítési összeget időarányosan visszatéríteni. A Kormány, preventív célzattal, az öngondoskodást, tehát a biztosítottság módszerét kívánja, a káresemények kialakulása folytán károsodott magántulajdonú, lakás céljára szolgáló ingatlanok helyreállításának elősegítése érdekében előtérbe helyezni. A helyreállítandó, vagy újjáépítendő lakóház kivitelezésről, szigorú elszámolási kötelezettség mellett, maga a károsult gondoskodik. Amennyiben a megsemmisült, vagy helyre nem állítható ingatlan tulajdonosa lakásvásárlás mellett dönt – ha helyreállítást szabályozó jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze megengedi - köteles a korábbi ingatlanának elbontására, a felépítmény nélküli telek pedig önkormányzati tulajdonba kerül.

A megítélt kárenyhítés felhasználásáról számlával, szerződéssel kell elszámolni. A keretösszeg fel nem használt különbözetét az önkormányzat köteles a Magyar Államkincstár területi igazgatósága részére visszautalni.

A Kormány a helyreállítás, újjáépítés teljes menetéről másképpen is dönthet. A magántulajdonú lakóingatlanok természeti csapásokat követő eseti helyreállításának rendszere Magyarországon meglehetősen komplex és sajátos feladat.

 

 

234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet

a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról

...

61. A helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó szabályok

85. § (1) A központi költségvetésből történő helyreállítást és újjáépítést a Kormány esetileg határozza meg, amely a természeti vagy civilizációs katasztrófa következtében károsodott ingatlanok tulajdonosainak támogatása útján valósul meg.

(2) A támogatás fő célja a katasztrófa következtében károsodott

a) magántulajdonú lakóingatlanokban, a káresemény időpontjában életvitelszerűen lakó, arra rászoruló károsult elemi lakhatási feltételeinek biztosítása,

b) közfeladatok ellátását biztosító ingatlanokban működő intézmény számára a közfeladat folyamatos ellátásának biztosítása, amennyiben más forrásból nem fedezhető.

(3) Az egyes károsultak támogatásával, a települési keretösszeg elosztásával kapcsolatos feladatokat az önkormányzat látja el, melynek során a következőket veszi figyelembe:

a) a károsultak egyedi szociális helyzetét és rászorultságát, illetve önerejét, valamint a helyi szociális ellátásokat szabályozó rendelet vonatkozó rendelkezéseit,

b) a támogatás kizárólag a helyreállítási, újjáépítési, vásárlási költség biztosítással nem fedezett (az önrész figyelembevétele után fennmaradó) részére nyújtható,

c) amennyiben a károsodott ingatlan műszaki és gazdaságossági szempontok szerint nem helyreállítható, úgy a támogatás új lakás építésére, használt lakás vásárlására is felhasználható,

d) a támogatás magában foglalja a kivitelezés, illetve vásárlás járulékos költségeit is.

86. § (1) A kárenyhítési támogatás a károsult által történő kárbejelentés és annak elbírálása, valamint a támogatási megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) alapján folyósítható. A megállapodást - a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott rászorultsági szempontokat is figyelembe véve - a helyi önkormányzat köti meg.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a kárenyhítés módját, mértékét,

b) a támogatás összegét, az önkormányzat részéről a kivitelezéshez igazodó folyósítás időpontjait,

c) az első- és másodfokú építésügyi hatóság, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szerve ellenőrzési jogosultságának kikötését,

d) a felhasználás célját, a rendeltetésszerű felhasználás igazolásának iratait, dokumentumait,

e) az elszámolási kötelezettséget, módját, végső határidejét,

f) a jelzálogjogra, valamint az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó rendelkezéseket,

g) céltól eltérő felhasználás esetére visszafizetési kötelezettség kikötését,

h) a károsult nyilatkozatát a biztosítási szerződéses viszony létéről, illetve szerződéskötési kötelezettség vállalásáról,

i) használt lakás vásárlása vagy új lakás építése esetén az önkormányzat tulajdonszerzésének szabályait,

j) az elszámolásra vonatkozó szabályokat.

87. § (1) A károsultnak a biztosítási szerződéskötést, valamint azt a tényt, hogy nem köthető biztosítóval biztosítási szerződés, legkésőbb a megállapodás megkötésekor igazolnia kell a jegyző felé. A jegyző ellenőrzi a szerződés meglétét, a károsult köteles a szerződéssel kapcsolatos változásról tájékoztatást adni.

(2) Amennyiben nem történik biztosítási szerződéskötés, vagy a szerződés a helyreállítási vagy újjáépítési támogatás megnyíltától számított 10 éven belül a díj meg nem fizetése, vagy a magánszemély által történő felmondása miatt megszűnik, akkor a támogatást az önkormányzat útján vissza kell fizetni a központi költségvetés javára.

(3) Nem engedélyezhető megsemmisült épület újjáépítése olyan helyen, ahol a természeti vagy civilizációs katasztrófa bekövetkeztének lehetősége fokozottan fennáll, újjáépítés csak a településrendezési terv alapján elfogadott vagy előzetesen kijelölt területen történhet.

88. § (1) A pénzintézeti hitel miatt jelzáloggal terhelt és megsemmisült lakóingatlan újjáépítése esetén a jelzálogot az új épületre kell terhelni.

(2) A kárbejelentés megszervezéséért a polgármester felelős.

(3) A polgármester a kárbejelentés módját és határidejét a helyben szokásos módon hirdeti ki. A kárbejelentés végső határidejét a Kormány előzetes döntése alapján kell meghatározni.

62. Kárfelmérés

89. § (1) A kárfelmérést a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló jogszabály szerinti kárbecslő munkacsoport végzi. A kárbecslő munkacsoportok azonos szakmai szempontok figyelembevételével végzik munkájukat.

(2) Amennyiben a károk a településen, településrészen jelentős arányban érintenek valamely kisebbséget, és a kisebbség a településen kisebbségi önkormányzattal rendelkezik, a kisebbségi önkormányzatot fel kell kérni a kárfelmérő munkacsoportok munkájában való részvételre.

(3) A kárfelmérési tevékenység megkezdését megelőzően a munkacsoport tagjai részére a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének közreműködésével felkészítést szervez a kárfelmérés irányelveiről, módszeréről, a legfontosabb építőipari normákról, a helyi sajátosságokról. A tagokat megbízólevéllel kell ellátni, melyet a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke ír alá.

(4) A kárbejelentési adatlapon közölt adatok valóságtartalmát a munkacsoport a helyszínen ellenőrzi.

90. § (1) A kárfelmérés során mindazon károkat fel kell mérni, amelyek a természeti vagy civilizációs katasztrófával összefüggésben keletkeztek és bejelentésük a (4) bekezdés alapján megtörtént.

(2) A kárfelméréssel kapcsolatban jogorvoslatra egy alkalommal, a kárfelmérési adatlap kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség. A jogorvoslati kérelmet a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke 5 napon belül bírálja el.

(3) A károk felmérését a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve felügyelheti és ellenőrizheti.

(4) A 8. melléklet szerinti kárbejelentő és a 9. melléklet szerinti kárfelmérési adatlapra vonatkozó kitöltési útmutató részletes szabályait a 10. melléklet tartalmazza.

91. § (1) A megyei katasztrófavédelmi igazgatóság a megye településeiről beérkezett kár-, illetve helyreállítási, újjáépítési, vásárlási költségbecslés adatait összesíti, és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve útján felterjeszti a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszternek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összegek ismeretében a Kormány dönt a kárenyhítés módjáról és mértékéről, valamint rendelkezik a kárfelmérés költségei megtérítésének lehetőségéről.

(3)33 A katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a Kormány döntése és a kárfelmérési adatok alapján meghatározza az egyes települések támogatási keretösszegét.

(4)34 A támogatást a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter folyósítja a kárenyhítésre jogosult önkormányzatok számlájára.

63. Felhasznált pénzeszközök nyilvántartásának ellenőrzése, elszámolása

92. § (1) A jegyző a támogatott károsultakról, azok írásbeli hozzájárulása esetén nyilvántartást vezet, melynek tartalmát a 11. melléklet rögzíti.

(2) Helyreállítás vagy újjáépítés esetében a jegyző a támogatási összeg részleteinek kifizetéséhez jegyzőkönyvben igazolja a kivitelezési munkák elvégzését.

(3) A vissza nem térítendő támogatásban részesült magánszemély a támogatás felhasználásáról a helyreállítási, újjáépítési munkálatok befejezését, illetve használt lakás vásárlása esetén a vételár kiegyenlítését követő 30 napon belül, de legkésőbb a Kormány eseti döntésében meghatározott határidőig hiteles számlák, vagy használt lakás vásárlása esetén hiteles adásvételi szerződés alapján számol el a jegyzőnek.

(4) A jegyző vagy a polgármesteri hivatal általa megbízott ügyintézője, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szerve a helyszínen ellenőrzi a kivitelezést.

(5) Amennyiben a károsult a (3) bekezdésben meghatározott határidőig nem számol el, vagy a jegyző, illetve a polgármesteri hivatal általa megbízott ügyintézője a helyszíni ellenőrzés során jogtalan igénybevételt állapít meg, úgy a károsultnak a támogatást vagy annak jogtalanul igénybe vett részét vissza kell fizetnie az önkormányzati költségvetés javára.

93. § (1) A jegyző a támogatás felhasználásáról támogatottként és önkormányzati összesítésben az építési munkák, vásárlások befejezését követő 30 napon belül, de legkésőbb a Kormány eseti döntésében meghatározott határidőig kétpéldányú, tételes elszámolást nyújt be a Magyar Államkincstár illetékes területi igazgatóságához, amelynek egy példányát az igazgatóság továbbítja a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve részére.

(2) A települési keretösszeg felhasználásának jogszerűségét a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve közvetlenül, valamint területi és helyi szervei útján felügyeli.

(3) A támogatások felhasználására egyebekben az államháztartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

Letölthető mellékletek

8. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

9. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

10. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez

11. melléklet a 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelethez