Kritikus Infrastruktúra tájékoztatás


 

 

 

Új jogszabályok jelentek meg a kritikus infrastruktúra területén

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. Törvény (továbbiakban: törvény) végrehajtására a Kormány 2013. március 08-án hirdette ki, a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletet (továbbiakban: rendelet), valamint további ágazati jogszabályok is kihirdetésre kerültek.

A kihirdetett Törvény és a végrehajtási Kormány és ágazati rendeletek meghatározzák, hogy milyen kritériumok alapján dől el, a létfontosságú rendszerek és létesítmények elemként való azonosítása, melyek azok a hazai és nemzetközi szabályok, amelyek betartása ezek esetében megkerülhetetlen, és azt is, mi ezen elemek kijelölésének menete, kinek vannak abban feladatai. Más eljárásrend szerint kell eljárni a nemzeti, és más szabályok szerint az európai léptékek szerint is létfontosságúnak tekintendő rendszerelemek kijelölése és ellenőrzése során. Hazai szinten (a kivételektől eltekintve) a BM OKF hivatott az ellenőrzést koordinálni, legyen szó nemzeti vagy európai jelentőségű rendszerelemről egyaránt. Az ellenőrzéseket akár több hatóság bevonásával kell lebonyolítani, az esetleges hiányosságok esetén pedig szankciót kell alkalmazni.

A törvény szerint Szankcióként az ágazati kijelölő hatóság az alábbiakat alkalmazhatja:

a) felszólítja az európai létfontosságú rendszerelem vagy a nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjét

a kötelezettségei betartására,

b) kötelezi az üzemeltetői biztonsági terv módosítására vagy új üzemeltetői biztonsági terv készítésére,

c) kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szabhat ki. (100.000 -3.000.000 Ft)

A törvény 1-3 mellékletében meghatározott ágazatok rendszerelemeinek és létesítményeinek kijelölő eljárásainak időbeli érintettsége függ az ágazati jogszabály megjelenésétől, mely alapján az első azonosítási jelentés benyújtását, az ágazati kritériumokat megállapító jogszabály hatálybalépését követően 180 napon belül kell teljesíteni.

 

A mai napig a következő ágazati jogszabályok jelentek meg:

360/2013. (X. 11.) Korm. rendelet az energetikai létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről (Hatályos: 2014. 01.02.);

A létfontosságú rendszerelemek meghatározása során ágazati kijelölő hatóságként jár el:

  • a villamosenergia-rendszer tekintetében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal,
  •  a kőolaj-feldolgozás és kőolajtermék-tárolás kivételével a kőolajipar és a földgázipar tekintetében a bányafelügyelet,
  •  a kőolaj-feldolgozás és kőolajtermék-tárolás tekintetében első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága.

Az ágazati kritériumuk a következők:

  • A villamos energia rendszerirányítás tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek kiesése esetén az ellátásbiztonság nem tartható fenn, és amely 30 percen belül nem helyettesíthető.
  • A villamosenergia-termelés tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek importtal vagy más módon sem helyettesíthető kiesése legalább 24 órán át, a vizsgálatot megelőző három év csúcsidei bruttó felhasználása átlagának legalább 10%-át elérő teljesítménycsökkenést okoz a belföldi villamosenergia-termelés egésze tekintetében.
  • Az átviteli hálózat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek kiesése hatására bármely további elemnek a 2. mellékletben meghatározott feszültségszinttől való eltérése a 24 órát meghaladja, és az az adott tevékenység ellátása szempontjából más módon nem pótolható.
  • Az elosztó hálózat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt az 1 kV-osnál nagyobb, de legfeljebb 132 kV-os rendszerelemet, amelynek

            a) a 24 órát meghaladó, de a 48 órát el nem érő kiesése legalább 10 000 felhasználót,

            b) a legalább 48 órás, de a 72 órát el nem érő kiesése legalább 5000 felhasználót vagy

            c) legalább 72 órás kiesése legalább 2000 felhasználót zár ki a vételezésből.

  • A kőolajipar tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek más módon nem pótolható kiesése ahhoz vezet, hogy a belföldi késztermékigény (motorikus gázolaj, motorbenzin, kerozin típusú sugárhajtómű-üzemanyag) 55 napon túl legalább 70%-ban nem kielégíthető.
  • A földgázszállítás és a rendszerirányítás tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek kiesése esetén a hazai földgázellátás biztosításához szükséges, az átlagos fogyasztási viszonyoknak megfelelő mértékű kapacitásnak legfeljebb 85%-a áll rendelkezésre, és az az adott tevékenység ellátása szempontjából más módon nem pótolható.
  • A földgáztermelés tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek legalább 72 órás kiesése esetén a lekötött kitermelési kapacitás rendelkezésre állása legfeljebb 40%, és az az adott tevékenység ellátása szempontjából más módon nem pótolható.
  • A földgáztárolás tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek legalább 72 órás kiesése esetén a lekötött kitárolási kapacitás rendelkezésre állása legfeljebb 40%, és az az adott tevékenység ellátása szempontjából más módon nem pótolható.
  • A földgázelosztás (gázfogadó állomás, nagynyomású vagy nagyközépnyomású földgáz elosztóvezeték) tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, valamint nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a rendszerelemet, amelynek

            a) a 24 órát meghaladó, de a 48 órát el nem érő kiesése legalább 10 000 felhasználót,

            b) a legalább 48 órás, de a 72 órát el nem érő kiesése legalább 5000 felhasználót vagy

            c) legalább 72 órás kiesése legalább 2000 felhasználót zár ki a földgázvételezés lehetőségéből.

 

512/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet az egyes rendvédelmi szervek létfontosságú rendszerei és létesítményei azonosításáról, kijelöléséről és védelméről, valamint a Rendőrség szerveiről és a Rendőrség szerveinek feladat- és hatásköréről szóló 329/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet módosításáról (Hatályos 2014. 01.01.);

A rendvédelmi szervek létfontosságú rendszerei, létesítményei (a továbbiakban együtt: létfontosságú rendszerelem) meghatározása során ágazati kijelölő hatóságként:

a) az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága és szervei, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Országos Rendőr-főkapitányság és szervei, a Terrorelhárítási Központ vonatkozásában első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben meghatározott üzemeltető telephelye szerinti területi szerve, másodfokon a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve,

b) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és szervei vonatkozásában első fokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvényben meghatározott üzemeltető telephelye szerinti területi szerve, másodfokon az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv központi szerve jár el.

Az ágazati kritériumuk a következők:

Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek jelölhető ki az a rendvédelmi rendszer, létesítmény:

  • amelynek kiesése esetén az érintett rendvédelmi szerv az Alaptörvényben, valamint az adott rendvédelmi szerv jogállásáról szóló törvényben meghatározott feladatai (a továbbiakban: alapfeladat) közül legalább kettőt nem tud ellátni, és a rendszer, létesítmény 12 órán belül nem helyettesíthető,
  • amely az érintett rendvédelmi szerv legalább kettő alapfeladata ellátásában részt vevő szervezeti egység működését biztosítja, és kiesése 48 órán belül sem pótolható, vagy
  • amely az érintett rendvédelmi szerv alapfeladatának ellátását biztosító informatikai és infokommunikációs rendszerek működését garantálja, és kiesése 8 órán belül sem pótolható.

 

540/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú agrárgazdasági rendszerelemek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről (Hatályos 2014. 01.01.);

Az agrárgazdasági ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását – az üzemeltetőn kívül – javaslattevő hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága kezdeményezheti.

A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során az agrárgazdasági ágazat tekintetében ágazati kijelölő hatóságként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jár el.

Az ágazati kritériumuk a következők:

  • Növényi genetikai erőforrásokat megőrző génbankot nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, ha növények esetén legalább ezer megőrzött tétellel rendelkezik.
  • Vetőmag-előállító létesítményt nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani, ha a kukorica és a búza vonatkozásában a tárgyévet megelőző tíz év átlagos vetésterülete tíz-tíz százalékának vetőmag-szükségletét képes ellátni.
  • Állati oltóanyag előállítása vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a létesítményt, amely

            a) az állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek elleni oltóanyagot állít elő, vagy

            b) az oltóanyag-előállítás nélkülözhetetlen komponensének beszállítója, s ezen belföldi, illetve export irányultságú tevékenységének nettó árbevétele eléri legalább az évi 1 milliárd   forintot.

  • Élelmiszer-előállítás vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a létesítményt, amely

            a) emlősállatok vágását és vágóhídi darabolását végzi naponta legalább a számosállategység-  együtthatók és a jellemzők meghatározása tekintetében a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről szóló 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi   rendeletnek a számosállategység-együtthatók és a mutatók meghatározása tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. november 30-i 1200/2009/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott 450 számosállat-egységnek megfelelő mennyiségben,

            b) baromfihús feldolgozását, tartósítását végzi és a napi vágási kapacitása eléri broiler csirke esetében az 50 000 darabot, pulyka esetében a 7000 darabot, illetve víziszárnyas esetében a 4000 darabot,

            c) hús-, baromfihús-készítmény gyártást végez és napi kapacitása eléri a 150 tonnát,

            d) egyéb gyümölcs-, zöldségfeldolgozást, tartósítást végez és évi kapacitása eléri az 50 000 tonnát,

            e) tejfeldolgozást végez és napi kapacitása eléri a 100 tonnát,

            f) malomipari termékek gyártását végzi és az előző évi termelési átlaga elérte a 60 000 tonnát, továbbá

            g) kenyér, friss pékáru gyártását végzi és az előző évi termelési átlaga elérte a 100 000 tonnát.

  • Az agrárgazdasági ágazaton belül nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani a vállalkozás termelést és elosztást végző létesítményét, ha a vállalkozásnak az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. §-a szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti díjköteles nettó árbevétele eléri vagy meghaladja a 40 milliárd forintot.
  • Élelmiszer-elosztás vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani az élelmiszer-kereskedelmi tevékenységet végző vállalkozás élelmiszer tárolását, elosztását végző logisztikai létesítményét, ha a vállalkozás

            a) éves nettó árbevétele legalább 40 milliárd forint, vagy

            b) legalább 75 kereskedelmi létesítményt lát el élelmiszerrel.

  • Nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani a napi 10 000 adag fölötti kapacitással rendelkező főzőkonyhát, valamint a nemzeti vagy európai létfontosságú rendszerelemként kijelölt kórház ellátását biztosító főzőkonyhát.
  • Állati eredetű melléktermék-feldolgozás vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a létesítményt, amely fő tevékenységi körében:

            a) 1. kategóriájú állati eredetű mellékterméket, vagy

            b) évente 20 000 tonnánál nagyobb tömegű 2. kategóriájú állati eredetű mellékterméket dolgoz fel.

  • Az állami tartalékok vonatkozásában nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a létesítményt, amely tevékenységi körében, valamennyi tároló létesítménye tekintetében együttesen 500 millió forintot meghaladó értékben Gazdaságbiztonsági Tartalékban vagy Állami Céltartalékban lévő készletek tárolását végzi.
  • Az agrárgazdasági ágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként a 2–4. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő létesítmény jelölhető ki.
  • Növényi genetikai erőforrásokat megőrző génbank akkor jelölhető ki európai létfontosságú rendszerelemnek, ha egy esetleges katasztrófahelyzet közvetlenül veszélyeztetné az egyedi és pótolhatatlan biológiai alapok megtartását, és a létfontosságú létesítmény legalább harmincezer, szőlő és gyümölcstermő növények esetén legalább ötezer megőrzött tétellel rendelkezik.

 

541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről (Hatályos 2014. 01.01.).

A víz ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést vagy a kijelölés visszavonását – az üzemeltetőn kívül – javaslattevő hatóságként az ivóvíz-szolgáltatás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, valamint az árvízvédelmi létesítmény vonatkozásában a területi vízügyi igazgatóság kezdeményezheti.

A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során a közcélú ivóvíz-szolgáltatást biztosító vízilétesítmény, ideértve a vonatkozó ivóvíz célú kitermelésre szánt felszíni és felszín alatti vizek minőségének ellenőrzését biztosító vízilétesítményt és a vonatkozó ivóvízbázis-védelmet biztosító vízilétesítményt, valamint a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló vízilétesítmény és árvízvédelmi létesítmény tekintetében ágazati kijelölő hatóságként az illetékes vízügyi hatóság jár el.

Az ágazati kritériumuk a következők:

  • Ivóvíz-szolgáltatás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani:

            a) a felszíni vízbázisra telepített víztisztító művet, ha a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített kapacitása meghaladja a 40 000 m3/d szolgáltatott ivóvízmennyiséget;

            b) az ivóvíztároló medencét, ha a névleges tárolókapacitása meghaladja az 50 000 m3 értéket.

  • Szennyvízelvezetés és -tisztítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani azt a szennyvíztisztító telepet, amelynek kapacitása meghaladja az egymillió lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést, és amelynek működésképtelenné válása közvetlenül veszélyeztetné az adott térség lakosságának közüzemi ivóvízellátását, a környezetet vagy az emberi egészséget.
  • Vízkárelhárítás területén nemzeti létfontosságú rendszerelemként kell azonosítani:

            a) az egyes kiemelt jelentőségű vízilétesítmények rendszeres műszaki megfigyeléséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízilétesítményt, ha annak

            aa) hirtelen tönkremenetele a folyók medrében visszafordíthatatlan változást idézne elő és olyan rendkívüli árhullám kialakulásához vezetne, amely töltésszakadás veszélyével fenyeget,

            ab) működésképtelenné válása a térségi vízellátást és ezáltal az adott térség lakosságának ivóvízellátását veszélyeztetné,

            ac) üzemszerű működése hiányában a hatásterületére eső NATURA 2000 területek természeti értékei jelentős mértékben károsodnának, vagy

            ad) működésképtelensége a hazai vízrendszerek közötti vízátvezetés hiányában a mezőgazdasági vízszolgáltatást veszélyeztetné;

            b) az elsőrendű árvízvédelmi vízilétesítményt, ha

            ba) legalább 2000 m3/sec éves középvízhozamú folyók mentén olyan öblözetet véd, amelyben a kitört víz lokalizálására nincs lehetőség és a védvonal nincs az előírt méretre kiépítve,

            bb) annak hossza és a védett öblözet területének aránya kisebb mint 1:10 km/km2.

  • A víz ágazat tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemként a 2. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő létesítmény jelölhető ki.
  • Vízilétesítmény akkor jelölhető ki európai létfontosságú rendszerelemnek, ha

            a) az ivóvíz-szolgáltatást biztosító vízilétesítmény üzemzavar vagy havária esetén Magyarország és legalább egy szomszédos állam közüzemi ivóvízellátását legalább 40 000 m3/d mértékű szolgáltatott ivóvízmennyiség kiesése által, legalább öt naptári napon keresztül folyamatosan, jelentős mértékben befolyásolná,

            b) a szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló vízilétesítmény üzemzavar vagy havária esetén Magyarország és legalább egy szomszédos állam felszíni, illetve felszín alatti víztesteit a határon átterjedő hatás miatt jelentős mértékben és tartósan elszennyezheti,

            c) az árvízvédelmi létesítmény tönkremenetele Magyarországon és legalább egy szomszédos    állam területén a folyóvizek és természetes tavak medrében és élővilágában tartós károsodást, vagy az emberi életet veszélyeztető mértékű, különleges jogrend bevezetését igénylő elöntéseket okozna

246/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet az egészségügyi létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről (Hatályos: 2015.09.16)

 

Az egészségügyi ágazathoz tartozó létfontosságú rendszerelemek meghatározása során a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. Törvényben foglalt táblázat szerint javaslattevő hatóságként jár el:

 

- az aktív fekvőbeteg-ellátás egészségügyi alágazat esetében az Állami Egészségügyi Ellátó Központ,

- a mentésirányítás egészségügyi alágazat esetében az Országos Mentőszolgálat,

- az egészségügyi tartalékok vonatkozásában az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézet,

- a vérkészletek vonatkozásában az Országos Vérellátó Szolgálat,

- a magas biztonsági szintű biológiai laboratóriumok egészségügyi alágazat esetében az Országos Tisztifőorvosi Hivatal,

- az egészségbiztosítás informatikai rendszere egészségügyi alágazat esetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár,

- a gyógyszer-nagykereskedelem egészségügyi alágazat esetében az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet.

 

A fentiekben megnevezett egészségügyi alágazatokba tartozó létfontosságú rendszerelemek meghatározása során az ágazati kijelölő hatósági feladatokat az egészségügyért felelős miniszter látja el.

 

A nemzeti létfontosságú rendszerelemek egészségügyi alágazati kritériumai a következők:

 

- Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani az aktív fekvőbeteg-ellátót, illetve annak telephelyét (a továbbiakban együtt: kórház), ha legalább 400 aktív ággyal rendelkezik, vagy a területi ellátási kötelezettségébe tartozók létszáma eléri vagy meghaladja az 1,5 millió főt, és kiesése esetén a legközelebbi kórház közúton 45 percen belül nem közelíthető meg az ellátottak által, vagy a kórház működésének folyamatos fenntartásához egészségpolitikai érdek fűződik.

 

- Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani azokat a mentésirányítási központokat, ahonnan legalább egy megyére vagy a Fővárosra kiterjedően irányítják az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 94. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése szerinti mentési tevékenységet.

 

- Az Állami Egészségügyi Tartalék tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani

 

  • azt a nyilvántartási rendszert, amelynek kiesése a normál működési rendet legalább 24 óráig lehetetlenné teszi vagy helyreállítása legalább 48 óráig tart,
  • minden olyan raktárt vagy tárolókapacitást, ahol az Állami Egészségügyi Tartalék összértékének legalább 10%-a található és
  • az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól szóló rendeletben meghatározott orvostechnikai eszköz- és gyógyszernormák egyes tételei készletmennyiségének 50%-át meghaladó mennyiséget tartalmazó raktárakat.

 

- A vérkészletek tekintetében nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani az országos vér- és transzfuziológiai készletek nyilvántartási rendszerét és a tároláshoz, illetve a véradáshoz szükséges infrastruktúraelemeket, ha ezek megsérülése 3 napos vagy annál hosszabb ideig tartó fennakadást jelentene az országos vérellátó rendszerben.

 

- Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani azon laboratóriumokat, amelyekben rendszeresen tárolnak, feldolgoznak vagy vizsgálnak közepes biztonsági szintű vagy magas biztonsági szintű mikrobiológiai vagy egyéb biológiai anyagot, valamint toxint, vagy ehhez a tevékenységhez műszaki-technológiai támogatást nyújtanak, és az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimumfeltételekről szóló rendelet szerint kijelölt referencialaboratóriumokat.

 

- Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani az egészségbiztosítás azon informatikai rendszereit, amelyek kiesése a normál működési rendet legalább 48 óráig lehetetlenné teszi vagy központi szolgáltatást biztosító rendszerelemeinek helyreállítása legalább 72 óráig tart.

 

- Nemzeti létfontosságú rendszerelemnek kell nyilvánítani azon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodó szervezetet, amely

 

  • gyógyszerforgalmazásra vonatkozó piaci részesedése az éves árbevétel alapján Magyarországon meghaladja
    • a gyógyszertári kiszállítások esetében a 15%-ot vagy
    • fekvőbeteg-szakellátást végző gyógyintézet esetében a 15%-ot,
  • országos lefedettséget biztosító logisztikával rendelkezik és
  • forgalmazási területén a felhasználók igényének megfelelő teljes gyógyszerkört forgalmazza.

 

Az egészségügyi ágazatban a létfontosságú rendszerelemek azonosítási eljárása során a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény végrehajtásáról szóló 65/2013. (III. 8.) Korm. rendeletet, a (2)–(7) bekezdésében meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

 

Az azonosítási jelentés elkészítésére kötelezettek a következők:

 

- a kórházak,

- a mentésirányítást végző szervezet,

- az Állami Egészségügyi Tartalék kezelője,

- az állami vérkészletek kezelője,

- a bakteriológiai (biológiai) és toxin-fegyverek kifejlesztésének, előállításának és tárolásának megtiltásáról és e fegyverek megsemmisítéséről szóló egyezményből eredő nyilatkozattételi kötelezettségek végrehajtásáról és az ellenőrzés rendjéről szóló 21/2013. (I. 30.) Korm. rendelet 3. §-a alapján bejelentésre kötelezett laboratórium, valamint

- az egészségbiztosítás informatikai rendszerei üzemeltetője, azon gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végző, amely a 10. §-ban meghatározott követelményeknek megfelel.

359/2015. (XII. 2.) Korm. rendelet a honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításáról, kijelöléséről és védelméről

1. Általános rendelkezések

E rendelet alkalmazásában honvédelmi létfontosságú rendszerelem:

a) a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM), a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alá tartozó központi hivatalok, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetek, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezetei (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek) által működtetett azon rendszerelem és létesítmény, (a továbbiakban: ágazaton belüli honvédelmi létfontosságú rendszerelem),

b) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 18. §-ában felsorolt honvédelemben közreműködő szervek vagy az irányításuk, felügyeletük vagy tulajdonosi joggyakorlásuk alá tartozó szerv, szervezet, intézmény által működtetett azon rendszerelem és létesítmény (a továbbiakban: ágazaton kívüli honvédelmi létfontosságú rendszerelem),

amely a 2. §-ban felsorolt ágazati kritériumok valamelyike alá esik.

2. A nemzeti létfontosságú rendszerelemek honvédelmi ágazati kritériumai

2. § Honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé kell kijelölni azt a létesítményt, infrastruktúrát, eszközt, szolgáltatást (a továbbiakban: rendszerelemet),

a) amelynek kiesése a honvédelmi ágazat működésképtelenségét vagy súlyos zavarát okozza és nem, vagy csak a honvédelmi érdek aránytalanul nagy sérelmével helyettesíthető,

b) amely szerepel az ország védelmével kapcsolatban kidolgozott tervekben, és amelynek kiesése – a műveleti tervek rugalmasságán belül – nem, vagy csak a honvédelmi érdek aránytalanul nagy sérülésével helyettesíthető,

c) amelynek kiesése a Befogadó Nemzeti Támogatás keretében vállalt honvédségi feladatok végrehajthatóságát jelentősen veszélyezteti, vagy abban súlyos zavart okoz, és nem, vagy csak az érintett felek érdekeinek aránytalanul nagy sérelmével helyettesíthető,

d) amelynek leállása vagy meghibásodás miatt történő kiváltása, vagy helyettesítése hosszabb ideig tart, mint amennyit a honvédelmi ágazat súlyos képességvesztés nélkül el tud viselni,

e) amely stratégiai fontosságú honvédségi gyártó, javító, tároló vagy elosztó kapacitást képvisel és nem helyettesíthető a készenlét fokozás rendszerét szabályozó tervekben meghatározott időn belül,

f) amely a NATO szövetségi rendszer Magyarországon lévő rendszereleme, és védettségének sérülése, teljesítő képességének, vagy más jellemzőjének negatív változása a szövetségi rendszer működésében, biztonságában súlyos zavart, vagy működésképtelenséget okoz,

g) amely a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszerben meghatározott rendszabályok végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges, vagy

h) amely speciális honvédelmi igényeket elégít ki, nincs helyettesítője és kiesése a honvédelmi igazgatás működésképtelenségét vagy súlyos zavarát okozza.

3. Az ágazaton belüli honvédelmi létfontosságú rendszerek tekintetében eljáró hatóságok

3. § (1) Az ágazaton belüli honvédelmi létfontosságú rendszerelemek tekintetében

a) ágazati javaslattevő hatóságként jár el a HM Védelmi Hivatal;

b) ágazati kijelölő hatóságként jár el a HM Hatósági Hivatal;

c) ágazati nyilvántartó hatóságként jár el a HM Védelmi Hivatal, a hadiipari rendszerek esetében a HM Védelemgazdasági Hivatal;

d) ágazati ellenőrzést koordináló szervként jár el a HM Védelmi Hivatal.

(2) Az ágazati javaslattevő hatóság a javaslattétel során figyelembe veszi a honvédelmi szervezetek, továbbá hadiipari termelés alágazatban a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal véleményét.

4. Az ágazaton kívüli honvédelmi létfontosságú rendszerelemek azonosításának, kijelölésének és ellenőrzésének szabályai

4. § (1) Ágazaton kívüli honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé az a rendszerelem, vagy létesítmény jelölhető ki,

a) amelyet a rendszerelem, vagy létesítmény szerint illetékes ágazat kijelölő hatósága az adott ágazat kritériumai alapján nem jelölt ki létfontosságú rendszerelemmé, azonban a 2. §-ban megfogalmazott kritériumok alapján honvédelmi létfontosságú rendszerelemmé kijelölése feltétlenül indokolt, vagy

b) amely esetében az illetékes ágazat kritériumai szerinti kijelölés az adott rendszerelem, vagy létesítmény működése vonatkozásában nem biztosítja a honvédelmi érdek maradéktalan érvényesülését.

(2) Ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelemmé történő kijelölés esetén javaslattevő hatóságként az 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szerv jár el.

(3) A (2) bekezdés szerinti javaslattevő hatóság javaslata alapján az illetékes ágazat kijelölő hatósága, a 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hatóság állásfoglalását is figyelembe véve lefolytatja a kijelölési eljárást, és annak eredményéről a javaslattevő hatóságot tájékoztatja.

(4) Amennyiben az illetékes ágazati kijelölő hatóság egy létfontosságúnak már kijelölt rendszerelemet honvédelmi létfontosságú rendszerelemnek jelöl ki, ezzel egyidejűleg a korábbi kijelölő határozatát visszavonja, és az új kijelölő határozatában a honvédelmi érdekből történő kijelölésre is hivatkozik.

(5) Ágazaton kívüli honvédelmi rendszerelem vonatkozásában a 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott hatóságok a saját nyilvántartásukban szereplő adatok pontosítása, kiegészítése céljából az ágazat szerint illetékes nyilvántartó hatóságtól adatot kérhetnek. Az adatkérelemben meg kell jelölni a kérelem okát és a kért adatok körét.

(6) Az ágazaton kívüli honvédelmi létfontosságú rendszerelemek ellenőrzésében a 3. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott szerv az illetékes ágazati ellenőrző hatóság felkérésére, a honvédelmi érdek érvényesítése céljából részt vesz.

(7) Az (1)–(6) bekezdésekben foglalt rendelkezéseket az energia ágazat energetikai létesítményeire nem kell alkalmazni.

5. Az ágazaton belüli honvédelmi létfontosságú rendszerelemek ellenőrzése

5. § (1) Az ágazaton belüli honvédelmi létfontosságú rendszerelem ellenőrzését helyszíni ellenőrzés keretében ütemezett módon, éves ellenőrzési terv alapján kell végrehajtani oly módon, hogy a rendszerelem legalább 2 évente ellenőrzésre kerüljön.

(2) Az ágazati ellenőrzést koordináló szerv a helyszíni ellenőrzésbe szükség szerint bevonja az ágazati kijelölő hatóságot, a HM vagyonfelügyeletért felelős szervezeti egységét, a Honvéd Vezérkar (a továbbiakban: HVK) csoportfőnökségeit, a HM Védelemgazdasági Hivatalt, az illetékes védelmi igazgatási szerveket, hadiipari rendszerelem esetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, valamint a kijelölési eljárásban szakhatóságként eljáró hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szervét.

(3) Az ágazati ellenőrzést koordináló szerv az ellenőrzésekről, a megállapított hiányosságokról, valamint a hiányosságok megszüntetésére irányuló javaslatokról összefoglaló jelentést készít, amelyet megküld az ágazati kijelölő hatóság, valamint az ellenőrzött rendszerelem üzemeltetője részére.

(4) Az ellenőrzött rendszerelem üzemeltetője az ellenőrzés során megállapított hiányosságok megszüntetésére irányuló intézkedéseiről 90 napon belül tájékoztatja az ágazati ellenőrzést koordináló szervet.

6. A biztonsági összekötő személy képesítési követelményeire vonatkozó követelmények

6. § Ágazaton belüli honvédelmi létfontosságú rendszerelem tekintetében a Vhr. 6. § (1) bekezdése szerinti szakirányú végzettséggel rendelkező személynek kell tekinteni azt, aki katonai felsőfokú végzettséggel és az adott rendszerelem működtetésében legalább 5 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik.

7. Az üzemeltetői biztonsági terv honvédelmi ágazati kiegészítő követelményei

7. § A rendszerelem üzemeltetői biztonsági terve a Vhr. 2. mellékletében meghatározottakon túl tartalmazza:

a) a rendszerelem folyamatos működését biztosító technológiai megoldások és helyettesítő rendszerek leírását,

b) a tartalék rendszerek folyamatos üzemének maximális időtartamát, feltételeit,

c) üzemzavar esetén a helyreállításra vonatkozó eljárási terveket, időszámvetéseket,

d) a tervezett leállás maximális időtartamát, gyakoriságát (karbantartás, rendszerfejlesztés stb.),

e) a tervezett vagy meghibásodás miatt történő leállás időtartamának minimalizálására vonatkozó intézkedéseket és ideiglenes ellátási módokat,

f) a minőségbiztosítási rendszer leírását vagy a vállalati minőségbiztosítási kézikönyv becsatolását,

g) az üzemfolytonossági szempontból végzett kockázat- és sérülékenységelemzés területeit és eredményét kockázati mátrix formájában is,

h) a normálistól eltérő üzemviteli eljárásokat és az azokat befolyásoló tényezőket, valamint

i) az üzemfolytonosság fenntartását biztosító eljárásokat és eszközöket bemutató folyamatábrát.

 

330/2015. (XI. 10.) Korm. rendelet a pénzügyi ágazathoz tartozó létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről (Hatályos: 2015.11.25.)

Ágazati kijelölő, javaslattevő és ellenőrző hatóság kijelölése

A pénzügyi ágazat tekintetében a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé és európai létfontosságú rendszerelemmé történő kijelölést és a kijelölés visszavonását – az üzemeltetőn kívül – javaslattevő hatóságként a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) kezdeményezheti.

A nemzeti létfontosságú rendszerelem és az európai létfontosságú rendszerelem kijelölése és a kijelölés visszavonása során a pénzügyi ágazat tekintetében ágazati kijelölő hatóságként a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el.A minisztert a feladatainak ellátásában egy döntés-előkészítő bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segíti:

- a Bizottság az elnökből és 6 tagból áll.

- a Bizottság elnökét a miniszter kéri fel.

- a Bizottság hat tagját a miniszter jelöli ki az általa vezetett minisztérium kormánytisztviselői közül.

- a Bizottságba legalább 2 éves szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkező személy delegálható. E bekezdés vonatkozásában szakirányú szakmai gyakorlatként vehető figyelembe

a) pénzügyi intézménynél,

b) értéktőzsdén, árutőzsdén,

c) befektetési vállalkozásnál,

d) befektetési alapkezelőnél,

e) a Magyar Nemzeti Banknál,

f) közigazgatási szervnél,

g) árutőzsdei szolgáltatónál,

h) központi értéktárnál, vagy

i) központi szerződő félnél

tisztségviselőként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, vagy alkalmazottként befektetési vagy pénzügyi szakterületen eltöltött idő.

- a Bizottság tagjainak megbízatása három évre szól.

- a Bizottság akkor határozatképes, ha az elnök, illetve akadályoztatása esetén a helyettesítésére jogosult tag és legalább három másik tag jelen van. A Bizottság döntéseit szavazattöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

- a Bizottság a működési rendjét ügyrendjében határozza meg. A Bizottság a tényállás tisztázása érdekében, javaslata kialakításához adatokat kérhet be a javaslattevő hatóságtól és a kijelölésre javasolt létfontosságú rendszerelem üzemeltetőjétől.

- a Bizottság tagjai a feladataik ellátása során és azzal összefüggésben nem utasíthatóak.

A pénzügyi ágazat tekintetében a létfontosságú rendszerelem helyszíni ellenőrzését a Felügyelet folytatja le.

A nemzeti vagy európai létfontosságú rendszerelemek azonosításának és kijelölésének ágazati kritériumai

A pénzügyi létesítmény akkor jelölhető ki nemzeti létfontosságú rendszerelemmé, ha a 65/2013. (III. 8.) Korm. rendelet 1. melléklet 2–4. pontjában meghatározott horizontális kritériumok közül legalább egy bekövetkezésének lehetősége fennáll, továbbá:

a) az állam tulajdonában álló, a gazdaság finanszírozását elősegítő szakosított hitelintézet;

b) a pénzügyi, befektetési szolgáltatást végző intézmények fizetésképtelensége esetén kártalanítási funkciót betöltő, magyarországi székhelyű betétbiztosítási vagy befektetés-biztosítási rendszer;

c) a készpénzellátás folyamatosságát alapvetően elősegítő, a Magyarország területén székhellyel rendelkező vállalkozás;

d) Magyarország területén székhellyel rendelkező, legalább 10%-os piaci részesedéssel (mérlegfőösszeg alapon) rendelkező hitelintézet;

e) a fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény 9. §-a szerinti eljárásban a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt rendszerüzemeltető; vagy

f) a hatékony tőkeáramlás, tőkeértékelés, az árfolyam és egyéb kockázat megosztása érdekében a tőzsdei termékek keresletét és kínálatát koncentráló, azok kereskedését lebonyolító, a nyilvános árfolyam-alakulást elősegítő magyarországi székhellyel rendelkező vállalkozás.

Nemzeti létfontosságú rendszerelemmé és európai létfontosságú rendszerelemmé jelölhető ki a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (2)–(5) valamint (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

A biztonsági összekötő személy képesítési követelményei és foglalkoztatásának feltételei

A létfontosságú rendszerelem üzemeltetője által foglalkoztatott biztonsági összekötő személynek felsőfokú szakirányú közgazdasági vagy jogi végzettséggel kell rendelkeznie.