Iparbiztonság bemutatkozás


Iparbiztonság

 

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (továbbiakban: Katved tv.) és annak végrehajtási kormányrendeletében meghatározott feladatok ellátására, azzal összhangban a Katasztrófavédelmi szervezetnél, 2012. január elsejével új szervezeti struktúra alakult. A három pillérre épülő struktúra (iparbiztonság, polgári védelem és tűzvédelem) az országos, a területi (megyei) és helyi (kirendeltségi) szinten is megjelenik. Az iparbiztonsági feladatok ellátására létrehozott Megyei Iparbiztonsági tevékenysége négy fő szakterületet felügyel, melyek a következők: a veszélyes ipari üzemek felügyelete, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése a kritikusinfrastruktúra-védelem (létfontosságú rendszerek és rendszerelemek) és a katasztrófavédelmi Mobil Labor (továbbiakban: KML) tevékenysége.

Veszélyes üzemek felügyelete:

A veszélyes ipari üzemekkel kapcsolatos katasztrófavédelem hatósági engedélyezési, felügyeleti, ellenőrzési feladatai kiterjednek a Katved tv. IV. fejezetének hatálya alá tartozó Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre, létesítményekre. A törvény értelmében veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek, ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége eléri a 219/2011. (X.20) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. r.) meghatározott küszöbértéket. Ez alapján különböztetünk meg alsó illetve felső küszöbértékű veszélyes anyaggal foglalkozó üzemeket. A 2012. január 01-én hatályba lépő Katved tv. és a Korm. r. értelmében az alsó küszöbérték 25%-át elérő úgynevezett küszöbérték alatti üzemek is a jogszabályi hatály alá kerültek.

A küszöbérték alatti üzem üzemeltetője a veszélyes anyagokkal kapcsolatos tevékenységet a külön jogszabályban meghatározott módon és adattartalommal a hatóságnak be kell jelentenie. Így tehát bővült azon veszélyes üzemek köre amelyek a katasztrófavédelem hatósági felügyelete alá került.

A katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes üzemek felügyelete során a veszélyes tevékenység folytatását megtilthatja, felfüggesztheti, korlátozhatja, valamint a 208/2011.(X.12.) Kormány rendelet 2. mellékletben szereplő szabálytalanságok esetén, katasztrófavédelmi bírság kiszabására is jogosult.

 

Kritikus infrastruktúra(létfontosságú rendszerek és rendszerelemek):

Kritikus infrastruktúrán értjük, egy országon belül a lakosság szellemi és tárgyi életfeltételeit megteremtő, a gazdaság működését elősegítő vagy lehetővé tévő azon szervezetek, létesítmények, létesítményrendszerek, hálózatok összességét vagy ezek részeit, amelyek megsemmisülése, szolgáltatásaik vagy elérhetőségük csökkenése, egy adott felhasználói kör létére, lét- és működési feltételeire negatív hatással jár.

Az iparbiztonság szervezeti struktúrával lehetővé válik a kritikus infrastruktúrákkal kapcsolatos tevékenység ágazatokon belüli és azokon átnyúló szabályozása, a gazdaság működését elősegítő, létesítmények működésének megzavarásából fakadó negatív következmények megelőzése. Ezáltal az ezekre való felkészülés és védelmük, a potenciálisan veszélyes tevékenységek környezetében élő lakosság védelme egy egységesebb biztonságpolitikai szemlélettel kezelhetőbbé válik.

Veszélyes áru szállítás:

 A biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják, különös tekintettel a veszélyes árut szállító járművek esetén. A katasztrófavédelmi szervek 2001. óta vesznek részt a veszélyes áruk közúti szállítási szabály betartásának (ADR) hatósági ellenőrzésében.

 A 2012. január 1-től hatályos 312/2011. Korm. rendelet alapján a veszélyes áru szállítás ellenőrzés és bírságolási jogosítványaink kiterjednek a vasúti és vízi szállítási ágazatokra is.

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény felhatalmazó rendelkezése alapján, hosszas jogszabályi előkészítő munka után 2015. január 1-jén lépett hatályba a veszélyes áru légi szállításával kapcsolatos katasztrófavédelmi hatósági ellenőrzésről és a bírság kivetésének szabályairól szóló 313/2014. (XII. 12.) Korm. rendelet, így a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a légi szállítási ágazat tekintetében kapott ellenőrzési, bírságolási, valamint helyszíni intézkedési jogkörök kapcsán már pontos iránymutatás mentén tudja feladatait végrehajtani.

A veszélyes áru szállítás ellenőrzését Magyarország területén a hivatásos katasztrófavédelmi szervek helyi szervei, és a területi szervei hajtják végre. Közúti szállításnál a közúti forgalomban, vasúti fuvarozás esetén a vasúti pályán, üzemváltó-, határállomáson, vasúti üzemi létesítményen, vízi szállításnál pedig nemzeti és nemzetközi vízi utakon, kikötőkben, veszteglő helyen, illetve az egyes szállítási ágakhoz kötődő telephelyen számíthatnak ellenőrzésre az érintettek.

Kiemelten kezelendő a veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek vizsgálatának szakszerű végrehajtása, valamint a balesetek kivizsgálásával szerzett tapasztalatok értékelése. Alapvető feladatként jelentkezik, hogy a veszélyes áru szállítása során bekövetkezett balesetek, események okai, következményei és a megelőzés lehetséges módjai meghatározásra kerüljenek. Ennek egyik fő alapja, hogy ezeket az eseményeket a katasztrófavédelmi szervek megfelelő módon, kellő alapossággal kivizsgálják, dokumentálják, hogy az érintett vállalkozások figyelmét felhívják az esetleges hiányosságokra, valamint ha szükséges jogszabály módosítást kezdeményezzenek a további balesetek megelőzése érdekében.

Fontos tudni, hogy:

  • a hatóságnak nem csak a jelölt járművek ellenőrzésre van jogosítványa, hanem a jelöletlen járműveket is jogosult ellenőrizni.
  • a katasztrófavédelmi hatóság nemcsak a veszélyes áru, hanem a veszélyes hulladék ellenőrzésére is jogosult.
  • a hatóság jogosult a mezőgazdasági vegyszerek és üzemanyagok mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel vontatott pótkocsival történő közúti szállításának ellenőrzésére.
  • a veszélyes áru szállítási szabályok előírásai alapján a veszélyes áruk szállításában résztvevőknek az ellenőrzéshez szükséges minden, saját feladataikra vonatkozó információt haladéktalanul az illetékes hatóság, illetve képviselője rendelkezésére kell bocsátaniuk.
  • ha az illetékes hatóság azt tapasztalja, hogy az veszélyes áru szállítási szabályok előírásait nem tartották be, megtilthatják a küldemény feladását, vagy megszakíthatják az áru továbbítását, amíg a hiányosságokat ki nem küszöbölik, illetve más, megfelelő intézkedést is hozhatnak. A jármű feltartóztatása történhet a helyszínen, vagy biztonsági okokból kiválasztott más helyen. Ezek az intézkedések azonban nem zavarhatják jelentősen a közlekedést.


A törvény hatálybalépésével a veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos, a tűzvédelmi, valamint a piacfelügyeleti bírság meghagyásával bevezetésre kerül a katasztrófavédelmi, továbbá a veszélyes áruk vasúti, belvízi és légi szállításával összefüggő bírságok kivetése is.

KML:

A veszélyes áru szállítás során bekövetkezett balesetek kivizsgálását elsősorban a katasztrófavédelmi mobil laborok (KML) végzik, mivel a lakosság védelme érdekében az ilyen típusú balesetekhez, illetve eseményekhez a KML vonulásra kötelezett.

A megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok iparbiztonsági szakterületének közvetlen alárendeltségében működő KML alaprendeltetése a veszélyes anyagok jelenlétével, kiszabadulásával, járó balesetek, természeti és civilizációs katasztrófák esetén a beavatkozói állomány, a lakosság és az anyagi javak védelme érdekében a veszélyeztetett terület felderítése, határainak megjelölése, a veszélyeztetettség felmérése, mintavételezés, meteorológiai helyzet meghatározása, döntés-előkészítés, lakosságtájékoztatás, mentési és fertőtlenítési feladatok tervezése, szervezése.