Általános tájékoztatás


Általános tájékoztatás:

Az iparban jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. Szerencsére ilyen súlyos balesetek ritkán fordulnak elő

2012. január 1-jén hatályba lépett a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, melynek IV. fejezete foglalkozik a veszélyes ipari létesítményekkel, a törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén működő veszélyes anyagokkal foglalkozó felső, alsó küszöbértékű és küszöbérték alatti üzemekre, létesítményekre, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésében, az ellenük való védekezésben érintett közigazgatási szervekre és gazdálkodó szervezetekre, helyi önkormányzatokra, természetes személyekre.


A Iparbiztonsági szakterület feladata a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekkel kapcsolatos engedélyezés, felügyelet és ellenőrzés. A lakosság, valamint a környezeti érték védelmét szem előtt tartva, a veszélyes üzemek azonosítása az új szabályozás szerinti küszöbérték alatti üzemekre, kiemelten kezelt létesítményekre is kiterjesztésre kerül.

 

A SEVESO II. Irányelv

Az iparban jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. A 96/82 EK SEVESO II. Tanácsi Irányelv az EU jogharmonizáció környezetvédelmi fejezetének illesztéseként került be a magyar jogrendbe.

  

A SEVESO II. Irányelv megteremtését az alábbi veszélyes ipari balesetek súlyos következményei indukálták:

·  1974 Flixborough, Anglia – ciklohexán;

·  1976 Seveso, Olaszország – dioxin;

·  1984 Bhopal, India – izocianát;

·  1986 Bázel, Svájc – peszticid szabadba jutása.

 

Az Irányelv 2002-re vonatkozó további szigorítását motiválták:

·  2000 Baia Mare, Románia – cianid szennyezés;

·  2000 Enshede, Hollandia – pirotechnikai anyagok robbanása;

·  2001 Toulouse, Franciaország – műtrágyaüzem robbanása.

 

Az uniós normákat (Seveso II. Irányelv) rögzítő, veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről,  a balesetek káros következményeinek csökkentését célzó intézkedéseket az 1999. évi katasztrófavédelmi törvény vezette be először hazánkban, amely a katasztrófavédelem feladatává tette a súlyos balesetek elleni védekezéshez kapcsolódó állami feladatok irányítását és azok ellátásának biztosítását.

 

SEVESO II. irányelv módosításának okai:

  • A hatály hozzáigazítása a CLP Rendelethez, (az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete).
  • Az irányelvnek a végrehajtásra vonatkozó részletesebb szabályozási igénye.
  • Továbbá az irányelv bizonyos részeinek bővítése, pontosítása

 

Seveso III. EU Irányelv (2012/18/EU)

 

Seveso III. Irányelv hazai jogrendbe ültetését szolgáló jogszabályok:

 - A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. Törvény (hatályos: 2012. január 1.).

 - A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (hatályos: 2012. január 1.).

 - A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 476/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet (hatályos: 2013. december 25.) (nehéz fűtőolaj, 2014. február 14.)

 - Az egyes törvényeknek a katasztrófák elleni védekezés hatékonyságának növelésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CXCII. Törvény (kihirdetve: 2013. november 29., hatályos: 2015. június 1.).

 - A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerrel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 34/2015. (II. 27.) Korm. rendeletet(kihirdetve: 2015. február 27., hatályos: 2015. június 1.).

 

Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmények

 

  • Veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítmény: olyan, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem területén lévő technológiai vagy termelésszervezési okokból elkülönülő területrész, ahol egy vagy több berendezésben (technológiai rendszerben) veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása vagy tárolása történik. Magában foglal minden olyan felszerelést, szerkezetet, csővezetéket, gépi berendezést, eszközt, iparvágányt, kikötőt, a létesítményt szolgáló rakpartot, kikötőgátat, raktárt vagy hasonló – úszó vagy egyéb – felépítményt, amely a létesítmény működéséhez szükséges. [2011. évi CXXVIII. tv. 3. § 27.]
  • Veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes anyagokkal foglalkozó létesítményben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen a törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben, és ennek alapján alsó vagy felső küszöbértékűnek minősül. [2011. évi CXXVIII. tv. 3. § 28.]
  • Alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a 219/2011. (X. 20.) Korm rendelet 1. melléklete alapján meghatározható alsó küszöbértéket elérő vagy meghaladó, de a felső küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyagok vannak jelen. [219/2011. (X. 20.) Korm rendelet. 1. § 1.]
  • Felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem: ahol a jelen lévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) a 219/2011. (X. 20.) Korm rendelet 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri vagy meghaladja.
  • Küszöbérték alatti üzem: egy adott üzemeltető irányítása alatt álló azon terület, ahol a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerinti alsó küszöbérték negyedét elérő vagy meghaladó, de az alsó küszöbértéket el nem érő mennyiségben veszélyes anyag van jelen, valamint a külön jogszabályban meghatározott, kiemelten kezelendő létesítmények (2011. évi CXXVIII. tv.3. § 14.)

Kiemelten kezelendő létesítmények:

a)     a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok üzemen kívüli csővezetéken történő szállításának létesítményei, beleértve a szállító vezetékeket, szivattyú-, kompresszor- és elosztó állomásokat; kivéve a lakossági gázellátás elosztó vezetékeit és azok létesítményeit, valamint a szénhidrogén-bányászat gyűjtővezetékeit 400 mm névleges átmérő alatt;

b)     az 1. melléklet 2. táblázatában szereplő veszélyes tulajdonságok valamelyikével rendelkező veszélyes hulladékok égetéssel történő ártalmatlanítással foglalkozó létesítmények, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe;

c)      azon üzemek, amelyek területén klór vagy ammónia legalább 1000 kg mennyiségben van jelen, amennyiben nem tartoznak a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek körébe. [219/2011. (X. 20.) Korm rendelet. 1. § 3.]

 

Veszélyes ipari üzemek feladatai

A felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek biztonsági jelentést kell készítenie a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 3. mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően. Az alsó küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemnek biztonsági elemzést kell készítenie a rendelet 4. mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően. A biztonsági jelentésben és a biztonsági elemzésben is be kell mutatni az üzemre vonatkozó belső védelmi tervet, melyben az üzemeltető a súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat feltárja, majd megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. Tartalmi és formai követelményeit a rendelet 8. melléklete írja le. A küszöbérték alatti üzem üzemeltetőjének, amennyiben a hatóság előírja, súlyos káresemény elhárítási tervet kell készítenie a rendelet 5. mellékletében meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően.

 

Önkormányzatok feladatai

 

A hatóság a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés megküldésével értesíti a veszélyeztetett települések polgármestereit a veszélyeztetett fővárosi kerületek polgármestereit, valamint a fővárosban a főpolgármestert az új veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem építésével, vagy a már működő, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem jelentős változtatásával kapcsolatos engedélyezési eljárás megindításáról.

A veszélyes anyaggal foglalkozó üzem telephelye szerint illetékes polgármesternek az üzemeltetővel és a hatósággal együttműködve a 219/2011. (X.20.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint biztosítania kell, hogy a lakosság véleményt nyilváníthasson a fenti engedélyezési eljárásokra vonatkozó katasztrófavédelmi engedély kiadása előtt.