Tájékoztatók, közlemények


A szén-monoxid-mérgezés megelőzhető!

A téli időszak sajnálatos velejárója, hogy mindennapossá válnak a szén-monoxid-mérgezéssel kapcsolatos hírek. A szén-monoxid jelenlétét nem érzékeljük, mivel színtelen, szagtalan, a szervezetre gyakorolt hatásai (rosszullét, szédülés, hányinger, fáradtság, fejfájás) könnyen összetéveszthetőek egyéb betegségek tüneteivel. Az akár halálos kimenetelű esetek néhány egyszerű és könnyen betartható szabállyal megelőzhetők. Ebben próbál meg ez a kiadvány a műszaki életben kevésbé jártas emberek számára is segítséget nyújtani.

Szén-monoxid-mérgezés elsősorban valamely tüzelő berendezés nem megfelelő üzemeltetése miatt fordulhat elő. A másik veszélyforrást a gépjárművek zárt térben (garázs, mélygarázs, alagút) történő üzemeltetése jelenti; kerüljük az ilyen helyeken való huzamos tartózkodást, a járművet csak a feltétlenül szükséges ideig járassuk és ha van ilyen, figyeljük a szén-monoxid-érzékelő jelzését. A tragédiák többsége a tüzelőberendezések használata során történik, és miután ez a problémakör összetettebb, ezzel részletesebben foglalkozunk.

A balesetek megelőzését úgy alapozhatjuk meg legjobban, hogy a tüzelő-, fűtő berendezés és a füstelvezető rendszer tervezésével, kivitelezésével és az üzembe helyezésével megfelelő szakembert bízunk meg. Soha ne becsüljük alá ezeket a feladatokat, a tervező, a tervek szerint eljáró kivitelező és az üzembe helyezéshez szükséges szakemberek gondos munkája garancia lehet a műszaki követelményeknek megfelelő és biztonságos rendszerek működésére.

A legtöbb tüzelőberendezésnek elengedhetetlen része az égéstermék-elvezető, a kémény. Amennyiben a kémény járata leszűkül (behulló tégla, vakolat, beköltöző madarak, darazsak, stb. miatt), úgy a helyiség levegőjét használó, nyílt égésterű hőtermelő-berendezésből az égéstermék egy része vagy egésze a helyiségbe áramlik vissza. Ha ez bekövetkezik, a lakásban lévő levegő szén-monoxid-koncentrációja drasztikusan megemelkedik.

A kémények fokozott igénybevételnek vannak kitéve (korrózió, fagy, dinamikus hőterhelés, lerakódások, stb.), emiatt az említett keresztmetszet-szűkületek előbb-utóbb óhatatlanul kialakulhatnak. Ezért elengedhetetlen a kémények rendszeres ellenőrzése, ezek során ugyanis a hibák felderíthetőek, megszüntethetőek, a tragédia pedig megelőzhető. A saját érdekünk tehát, hogy ne akadályozzuk a rendszeres kéményseprői ellenőrzést, felülvizsgálatot, szükség szerint a kémény tisztítását, és fogadjuk meg a szakember tanácsait.

A kéményekkel kapcsolatos másik problémaforrás lehet - a téli, hideg időszakban - a huzamos ideig nem, vagy csak időszakosan használt fűtési rendszer. Mivel a rendszeresen kifűtetlen helyiségek és hideg kémény használatba vételekor a füstelvezető rendszerbe a fűtőberendezésből bejutó melegebb levegő és a külső hideg levegő úgynevezett „hődugó”-t képezhet a kéményben, amitől a füstgáz (szén-monoxid) visszaáramolhat a nyílt égésterű berendezéssel kapcsolatban levő helyiségek légterébe.

A helyiségekben lévő szálló por és vízgőz szennyezi a tüzelőberendezés hőcserélő felületeit, ez gátolja az égéstermék elvezetését, ami szintén kedvez a szén-monoxid keletkezésének. Bár csak ötévenként kötelező a gázfogyasztó-berendezéseket szakemberrel felülvizsgáltatni, kifejezetten javasolt ezt gyakrabban, akár évente elvégeztetni. Ez egyébként a berendezések olcsóbb üzemeltetéséhez is hozzájárul.

Új tüzelőberendezések kiválasztása során célszerű a külső levegőt közvetlenül használó, a helyiségek légterétől függetlenül üzemeltethető, zárt égésterű berendezéseket előtérbe helyezni. Ilyenek és szakszerű égéstermék-elvezetők használata esetén gyakorlatilag kizárhatjuk a szén-monoxid megjelenését.

A hőtermelő-berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. Nyílt égésterű (a helyiség légterével összeköttetésben lévő égésterű) tüzelőberendezések esetén az oxigén a helyiségek levegőjéből származik, ami az épületbe szellőző rácsokon és a hagyományos ajtók és ablakok légrésein keresztül jut be. A fűtési költségek csökkentése miatt napjainkban igen népszerű a nyílászárók cseréje. Számolni kell azonban azzal, hogy légáteresztő képességük minimális, ezért jelentősen csökken az épületbe bejutó oxigén mennyisége. Ha egyéb mód nincs a levegő pótlására, akkor a tüzelőberendezés gyorsan elhasználja az égéshez a helyiség oxigénjét, és a levegő-utánpótlás hiánya miatt a kémény – még a jó állapotú, megfelelően ellenőrzött és karbantartott sem – nem képes az égésterméket elszállítani. Egyre tökéletlenebb égés alakul ki, és a szén-monoxid halálos mennyiségben való megjelenése csak idő kérdése. A csekély légáteresztő képességű nyílászárók beépítésével egy időben gondoljunk a levegő utánpótlás biztosítottságára is. Erre a célra építessünk be a kereskedelmi forgalomban kapható szellőzőt a lakás megfelelő épületszerkezetébe.

Más épületgépészeti berendezések is jelentősen rontják a tüzelőberendezés levegőellátását és az égéstermék elvezetését: konyhai páraelszívók, mellékhelyiségek szagelszívói, különböző tüzelőanyaggal üzemeltetett kéményes, nyílt égésterű tüzelőberendezések lakáson belüli együttes üzemeltetése, központi porszívó, szárítós mosógép, mobil klíma. Főleg akkor, ha az épület minimális légáteresztő képességű nyílászárókkal van felszerelve, ezek a berendezések képesek megfordítani a kéményekben az áramlás irányát, az égéstermék tehát nem tud távozni, és a berendezés közelében elindul a szén-monoxid dúsulása. A kandallók kéményei ugyanilyen hatást fejtenek ki a gázzal üzemelő berendezések kéményeire (nem feltétlenül a kandalló termeli a szén-monoxidot, hanem a kandalló üzemeltetése során a gáztüzelő-berendezés kéményében fordul meg az áramlás iránya).

Ha minden óvintézkedést megtettünk, berendezéseinket, épületgépészeti rendszerünket műszakilag megfelelő állapotban tudjuk, de még növelni akarjuk a biztonságunkat, akkor vásárolhatunk és használhatunk szén-monoxid-érzékelőt. Az érzékelők akkor tudják betölteni kellőképpen funkciójukat, ha megbízható típust szerzünk be, azt a gyártó előírásainak megfelelően telepítjük és használjuk, az érzékelőt élettartama (általában 5 év) lejárata előtt lecseréljük. A szén-monoxid-érzékelők használata jelenleg nem kötelező, de miután életet menthet, mindenképpen ajánlott.

Javasoljuk, hogy ismerje meg a szén-monoxid-mérgezés veszélyességét, a kockázatot ne becsülje alá csak azért, mert „eddig is minden rendben volt”. Összegzésképpen az alábbiakat tanácsoljuk:

  • Gondoskodjon arról, hogy a kéményseprők a rendszeres ellenőrzést elvégezhessék, a feltárt hiányosságok megszüntetésével együttjáró költségeket ne tekintse feleslegesnek, az a biztonság alapfeltétele!

  • Rendszeres időközönként vizsgáltassa meg a tüzelőberendezései műszaki állapotát!

  • Körültekintően üzemeltesse tüzelőberendezéseit, mindig gondoskodjon megfelelő levegő-utánpótlásról!

  • Használjon szén-monoxid-érzékelőt, válasszon megfelelő típust és tartsa be a gyártó előírásait!

Figyelemfelhívó rövidfilm:

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=31

 

Nógrád Megyei Tűzmegelőzési Bizottság
Salgótarján, 2013. március 27.

 

Szabadtéri tüzek figyelemfelhívás

A SZÁRAZ FŰ ÉS AVARTÜZEK MEGELŐZÉSE ÉRDEKÉBEN

a Nógrád Megyei Tűzmegelőzési Bizottság felhívása

A szabadtéri vegetációs tűzesetek elkerülése, illetve az általuk okozott károk enyhítése érdekében mindnyájunknak legalább az alábbiakat szükséges tudatosítani:

  • A lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos [a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény és a végrehajtására kiadott, a levegő védelméről intézkedő 306/2010. (XII.23.) Kormányrendelet].

  • A tervezett rét, kaszáló, avar-, a tarló, a nád és a növényi hulladék engedéllyel történő égetésének helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes tűzvédelmi hatóságnak írásban be kell jelenteni. A bejelentés tudomásul vétele nem minősül a hatóság engedélyének.

Elérhetőségek:

Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, 3100 Salgótarján, Szent Flórián tér 1. nograd.ugyelet@katved.gov.hu, fax: +36-32/521-031, +36-32/521-041

Salgótarjáni Katasztrófavédelmi Kirendeltség, 3100 Salgótarján, Szent Flórián tér 1. salgotarjankk.tit@katved.gov.hu, fax: +36-32/411-400

Balassagyarmati Katasztrófavédelmi Kirendeltség, 2660 Balassagyarmat, Baltik Frigyes út 1. balassagyarmatkk.tit@katved.gov.hu, fax: +36-35/300-555

  • A növényi hulladékot csak szélcsendes időben, és csak a megfelelő tűzvédelmi szabályok betartásával szabad elégetni.

  • A növényi hulladékégetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Az érintett területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani.

  • Az égetést szakaszosan, kezelhető nagyságú területen kell végezni, és csak az egyik szakasz felégetése után szabad a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni.

  • Az égetés időtartamára a tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni.

  • A tüzet tilos őrizetlenül hagyni, és veszély esetén, vagy ha a tűzre már szükség nincs, azt azonnal el kell oltani.

  • Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni és - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal stb. - a parázslást, izzást meg kell szüntetni.

Kérjük, hogy saját tulajdonukban, használatukban levő területeken tartsák be az előírásokat és tegyenek meg mindent a tűzesetek megelőzése érdekében.

Fontos, hogy az égetéseket megelőzően az érintett területet és annak környezetét átvizsgálják, mivel a képződő füst a közelében elhelyezett méhcsaládok pusztulását is eredményezheti, de az elmúlt években arra is volt már példa, hogy ingatlanokban, családi házak keletkezett jelentős anyagi kár, illetve halált okozott a felelőtlenül gyújtott növényzettűz.

Amennyiben mégis tűzeset következik be, annak észlelésekor az első és legfontosabb feladat a kezdeti “kis tűz” eloltásán túlmenően, az illetékes tűzoltóság – és ha lehetséges a terület tulajdonosának – haladéktalan értesítése.

 

Az észlelt tűzesetet késedelem nélkül a 105, illetve 112 (ingyenes) segélykérő telefonszámon jelezni kell a tűzoltóságnak.

A Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Főügyelete a 06-32/521-032 számon is elérhető.

A tűzvédelmi szabályok megszegése esetén annak súlyosságát és következményeit mérlegelve a felelős személlyel/személyekkel szemben a tűzvédelmi hatóság 3.000.000 Ft-ig terjedő tűzvédelmi bírságot szab ki, melynek megfizetése a büntetőjogi, ill. a polgári felelősség, valamint a tűzvédelmi bírság kiszabására okot adó szabálytalanság megszüntetésének kötelezettsége alól nem mentesít.

A tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megsértése erdővédelmi bírsággal sújtható.

Minden kedves honfitársunknak tűzmentes szép tavaszt kívánnak a Nógrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság állományához tartozó tűzoltók és a Nógrád Megyei Tűzmegelőzési Bizottság!

 

Figyelemfelhívó rövidfilmek:

 

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index2&vid=32

http://www.katasztrofavedelem.hu/index2.php?pageid=press_video_index&vid=39