A megye veszélyeztetettsége


A katasztrófavédelmi osztályba sorolás

A megye településeinek katasztrófavédelmi osztályba sorolását a 61/ 2012. (XII. 11.) BM rendelet tartalmazza. A települések veszélyeztetettségi felülvizsgálata évenként történik.

Nógrád megyében jellemzően a rendkívüli időjárásból adódó káreseményekkel kell számolni (árvíz, villámárvíz, jégeső, szélvihar, nagy mennyiségű csapadék, stb.). Potenciális veszélyeztető forrás a megyében található víztározók. Ezek közül is a Hasznosi tározó, amely a megye egyik legfontosabb ivóvíz ellátó rendszere. Jellemző a közúti veszélyesanyag szállítás. Veszélyes üzemek tekintetében csak küszöbérték alatti létesítmények vannak. Földtani hatások tekintetében jellemző a földcsuszamlás, partfalomlás. A megyére nézve nukleáris veszélyeztetettség is fennáll, a szlovákiai Mochovce-i és Bohunice-i atomerőmű közelsége miatt.

 

 

 

A megye földrajzi jellemzői

Nógrád megye Magyarország északi részén terül el. Területének nagy része dombos vidék. Szlovákiával határos, természetes határok övezik. A megye területén négy hegység kapcsolódik egymásba. Keletről a Mátra, nyugatról a Börzsöny, északról a Karancs-Medves hegyvidék övezi a megye többi részét a Cserhát vonulatai töltik ki.

A táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok, és az ezek között elterülő kisebb erdőfoltok. A hegyek általában nem magasabbak 400-600 méternél, a falvak nagyrészt a völgyekben terülnek el. A megye területének több mint egyharmada erdővel borított, a leggyakoribb fafajták: tölgy, bükk, akác, gyertyán.

A terület nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, ezek mára megritkultak, eltűntek. Természetes vizekben szegény, említésre méltó folyók: az Ipoly, a Galga és a Zagyva. A megye nagy részét a Cserhát foglalja el, mely észak és dél felé fokozatosan ellaposodik. Földrajzi felépítése rendkívül változatos: andezit, riolit, bazalt, mészkő, dolomit és még sok egyéb kőzet fellelhető a megyében, egykor jelentős barnakőszén telepekkel rendelkezett, (napjainkra az ipar a nagy részét felemésztette.)

Jelentősebb kistájak: az Ipoly - völgy, a Nógrádi medence, a Zagyva - völgy és a Medves - vidék. A megye területének közel 7,5%-a élvez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent. Nógrád megye a második legkisebb területű megye.

A lakosság 42 %-a a megye 6 városában (Salgótarján 36 467 fő, Balassagyarmat 16 133 fő, Bátonyterenye 12 604 fő, Pásztó 9569 fő, Rétság 2895 fő, Szécsény 5682 fő, összesen 83 350 fő), 58 % a 125 településen (115 583 fő) él. Nógrád megye aprófalvas jellegű. Népsűrűsége (78 fő/km2) az országos átlagnál alacsonyabb.

 

A megye vízrajza

Nógrád megye vízfolyásokban (forrásokban, apró patakokban) gazdag, állóvizekben viszont szegény terület, csak kisebb tavai vannak. A megye vizei négy nagyobb vízfolyás: Ipoly, Zagyva, Galga és Tarna vízgyűjtő területéhez tartoznak.

A folyók és a patakok vízhozama szerény, de szélsőségesen változó. A legnagyobb vízgyűjtő területű ( 5.145 km2 ) Ipoly megyénket Ipolytarnóc településnél éri el. Hont községig nagy kanyarokat leírva, hosszan halad a megye északi peremén, s 115 km-en keresztül természetes határt alkot Szlovákiával.

Az Ipoly mellékvizeink zöme a szlovák oldalról érkező hegyi patakok, melyek tetemes mennyiségű hordalékot szállítanak a fővölgybe. Ezeken kívül a magyarországi patakok vízhozama is jelentős időszakonként, ezek a Dobroda, a Ménes-patak, a Szentlélek patak, a Fekete-víz, a Lókos, a Derék-patak.

Az Ipoly esése viszonylag csekély, 30 cm/km. Árvizei általában a hóolvadás és a nyár eleji csapadékmaximum idején jelentkeznek.

A Zagyva viszonylag kis vízfolyás, hosszúsága 157 km, Zagyvaróna határában ered. Vízhozama kisebb, vízhálózata gyérebb, mint az Ipolyé. Jobbágyitól hirtelen áradásai ellen gátak övezik.

Megyénkben csak apró tavakat találunk, melyek mesterségesek vagy szabályozottak. Nagyságuk 2-60 ha között változik. Részben ivó - illetve ipari vizet szolgáltatnak, részben horgásztavak. Jelentősebb tavaink: Jenői-tó ( 28 ha ), Bánki tó (7 ha ) és a Tolmácsi-tó ( 7,5 ha ), a Palotási tározó, a Kétbodonyi-víztározó, a Komra-völgyi tározó, a Hasznosi-tározó, a Nyirjesi-tó ( 8,5 ha ), Ludányhalászi-tó ( 7,2 ha ) és a Zagyvarónai ( 10 ha ), Mizserfa - Mátraszelei ( 12 ha ) a Mizserfai ( 2,7 ha ), a Kisterenyei és a Maconkai tározó tavak.

 

 

Hőmérsékleti viszonyok

Nógrád megye az ország leghűvösebb területeinek egyike. Az évi átlaghőmérséklet 8-10 0C között alakul, a Börzsöny és Mátra magasabb részein azonban a 8 0C-t sem éri el. Ha a hőmérsékletek átlagértékeit vizsgáljuk, a legmelegebb időszakot nem júliusban, hanem augusztusban találjuk. Ez augusztus első dekádja 20,5 0C-kal. A leghidegebb január középső dekádja -3,3 0C-os átlagértékkel.

A hőmérséklet közepes évi ingása, azaz a legmelegebb és a leghidegebb hónap középhőmérséklete közti különbség a megyében 20-23 0C. A kisebb értékeket a magasabb hegyekben tapasztalhatjuk, vagyis a magasság növekedésével az évi hőmérsékletjárás kiegyenlítettebbé válik.

Az évi hőmérsékleti maximumok is alacsonyabbak a hegyekben, 32 0C alatt maradnak, míg az alacsonyabb területeken elérhetik a 35 0C-t. A hőmérsékleti minimumok a csúcsok közelében -16-17 0C körül alakulnak, síkvidéken -18-19 0C alá is süllyedhetnek.

 

 

Közúti szállítás

A megye kiépített közútjainak hossza: 945 km. Elsőrendű főút (2, 21. sz.) 84 km, másodrendű főút (22, 23. sz.) 86 km, egyéb út 775 km. Autópálya nem épült, viszont jelentős a 2. számú (E77) országos elsőrendű főútvonal 40 km-es megyei szakasza: ez köti össze a megye nyugati felét Budapesttel és Szlovákiával. Veszélyes anyag szállítására kijelölt út. Ezen az útvonalon folyik a parassapusztai határátkelő veszélyes áruforgalma Vác, Budapest felé. A főútvonal vonalvezetése Rétság, Nagyoroszi, Borsosberény és Szendehely településeken vezet át. A 21-es főútvonal Salgótarjánig terjedő, a 22-es főútvonal Rétság és Balassagyarmat közötti és a 23-as főút Bátonyterenye és Ózd közötti szakasza az, amelyen veszélyes anyag szállítás folyik zömmel a városok és a kisebb települések vegyi létesítményeibe.

Forgalom szempontjából elsőrendű a 21-es főút, a Hatvan – Salgótarján – Losonc útvonal 49 km-es megyei pályája, melynek négysávosítása tovább folytatódott, így jelenleg a megyében öt darab négynyomtávú szakasza van (Salgótarján- Vizslás-Újlak, Bátonyterenye-Mátraverebély, Mátraszőlős-Tar közötti, valamint a Pásztó és Szurdokpüspöki melletti). Fontos másodrendű útvonal még a megyében a Rétság - Balassagyarmat -Szécsény - Salgótarján 22-es út és a Kisterenye - Nádújfalu -Pétervására - Ózd 23-as út.

A megyében 7 közúti, Parassapuszta–Ipolyság, Balassagyarmat–Tótgyarmat, Somoskőújfalu– Sátorosbánya, Pősténypuszta–Petőpuszta (Katalin-híd), Rárós-Ráróspuszta (Madách-híd), Ipolytarnóc–Kalonda, Cered – Tajti között, 3 vasúti határátkelőhely Nógrádszakál–Bussa, Ipolytarnóc– Kalonda, Somoskőújfalu–Fülek és több turista átkelőhely is található.

A megye területén tranzitraktárak nincsenek, ellenben a tolmácsi Nógrádi Vegyipari Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. nagy mennyiségű veszélyes anyag bértárolását végzi.

Az áruforgalom azt mutatja, hogy átlagosan naponta kb. 10 veszélyes áru szállítmány lépi át a határt. A szállított vegyi anyagok egységenként 20-22 t mennyiségűek.

 

Általános éghajlati jellemzők

Éghajlatnak adott légtér időjárásainak teljes rendszerét nevezzük. Fő kialakító tényezői a beeső napsugárzás, a légmozgás és a földfelszín. Ez utóbbi sajátosságai az éghajlat szempontjából a tengerszint feletti magasság, a felszín alakja, anyaga és növényzete.

Az éghajlat jellemzésére leggyakrabban 30 év meteorológiai megfigyelések átlagait és szélsőértékeit használjuk. Sokféle éghajlati osztályozás ismeretes. Nógrád megyét Péczely módszerével jellemezzük, aki az ariditási index és a vegetációs időszak átlagos hőmérséklete alapján 12 éghajlati körzetet különböztet meg Magyarország területén.

E szerint az Északi-középhegység alacsonyabb fekvésű részein és az Alföld északkeleti peremén a mérsékelten hűvös- mérsékelten száraz éghajlati körzet alkot nagyobb összefüggő részt. A 300 m fölötti területek a mérsékelten hűvös-mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves éghajlati körzethez tartoznak, míg a Börzsöny és a Mátra 700 fölötti részein a hűvös-nedves éghajlati körzet sajátosságai érvényesülnek.

 

Vasúti szállítás

Nógrád megye vasúthálózata a múlt században épült ki az akkori fejlődő gazdaság igényei szerint, ezért mindkét jelentősebb vonal (Hatvan - Salgótarján és Aszód - Balassagyarmat - Ipolytarnóc) ma Szlovákiába, Losoncra vezet. A salgótarjáni (81. számú vasútvonal) vonal forgalmasabb (itt veszélyes anyag szállítása is történik), a balassagyarmati a megmaradásáért küzd. A Nagykürtös (Veľký Krtíš) – Nógrádszakál – Ipolytarnóc – Losonc (Lučenec) vasútvonalon történő vasúti teherszállítás a magyarországi (határmenti, 78. sz. vasúti) szakaszon közös használatú, un. peage forgalomként valósul meg. Az érintett vasúti vonalon szlovák ipari szállítás heti, többszöri rendszerességgel történik. A nógrádi vasutak jelentősége ma túlságosan is eltörpül a közúti közlekedés mellett: személyforgalmuk helyileg is szerény, áruszállításuk sem növekszik.

Polgári védelmi szempontból jelentős a Salgótarján - Somoskőújfalu közötti pályaszakasz, amely az ország egyik legmeredekebb pályaszakasza. Egy vasúti vagon „elszabadulása” Salgótarján központjában okozna jelentős károkat, veszélyeztetne emberi életeket.

A belépő szállítmányok kis hányada a megyében - főleg Salgótarjánban - kerül felhasználásra, a többi Salgótarján - Hatvan - Budapest útvonalon halad tovább.

Megyénkben ezen a vasútvonal szakaszon csak Salgótarjánban, Bátonyterenyén és Pásztón van a szerelvények tolatására, szét- illetve összekapcsolására lehetőség. Ezek az állomások többvágányosak.

 


Nógrád megye veszélyeztetettsége